1453-ban Konstantinápoly elfoglalásával a keresztény Európát hatalmas vereség érte, ugyanakkor mindössze három év múlva a nándorfehérvári diadallal sikerült megállítani a török előrenyomulást. Ez Hunyadi Jánosnak és Kapisztrán Szent Jánosnak, illetve a velük harcoló sok ezer magyar és elsősorban Magyarországon lakó délszláv és egyéb etnikumú népnek köszönhető.
A Nándorfehérvári Emléknapok egy nagyon jó tradíció, egyúttal olyan hagyomány, amelyet most kezdünk kialakítani – ez viszont szomorú, hiszen évtizedeken át úgy tettünk, mintha nem lett volna – mondta el portálunknak Zombori István.
A 15. századi esemény kiváltként fontos Szeged számára, hisz a Nándorfehérvárra vezető út innen indult, így a Tisza-parti városnak akár Hunyadi János, akár Kapisztrán Szent János révén meghatározó szerepe van, jóllehet ez a tény sem országosan, sem pedig itt helyileg nem lett kellőképpen kihangsúlyozva – tette hozzá.
Pozitív ünnep a vesztes csaták után
Szegeden hála Istennek a ferences atyák 22 évvel ezelőtt visszakapták a rendházukat, és azt, valamint a templomot gyönyörűen felújították, így immár olyan hellyel rendelkezünk Kapisztrán szobrával, amely méltó megemlékezést tesz lehetővé. Az már csak ráadás, hogy a magyar Országgyűlés néhány nappal ezelőtt országos emléknappá nyilvánította július 22-ét. A magyar a történelem szinte egyébből sem áll, csak vesztes csatákból, elbukott háborúkból, elvesztett, megölt királyokból, de az egyik legnagyobb és legpozitívabb ünnepünk lehet ez a nándorfehérvári diadal – hangsúlyozta Zombori.
A török elleni harcban gyakorta hangoztatjuk, hogy mi voltunk Európa védőbástyája – Nándorfehérvárnál bebizonyítottuk, hogy valóban, több mint fél évszázadra Európának időt nyertünk a török előrenyomulásában.
Háttérbe szorítva
Az elmúlt rendszerváltás előtti fél évszázadban, a kommunista diktatúra idején Hunyadi pozitív személyiség volt, akire mint az egyszerű, nép soraiból kiemelkedett hősre tekintettek, akárcsak a fiára, Hunyadi Mátyásra, a királyra. Ugyanakkor egy papról, egy szerzetesről, aki a szellemi, ideológiai, buzdító hátteret és az isteni gondviselés segítő erejét képviselte, egy szó sem eshetett. „Így Kapisztrán is azok közé került, akiket méltatlanul elhalványítottak, nekünk pedig tennünk kell azért, hogy visszahozzuk azok közé, akikre büszkék vagyunk és annak is kell lennünk, amikor őt az események középpontjába állítva rámutatunk a szerepére – arra a kiegészítő szerepre, amit ő lelki buzdítóként Hunyadi, a katona mellett betöltött.
Kultusz
Hunyadi napokon belül meghalt a táborban kitört pestisjárványban, Kapisztrán viszont csak októberben esett áldozatul a kórnak, de élete utolsó hónapjaiban őt már mint élő szentet kísérték és hallgatták szavait. Október 23-án halt meg, holtteste, Újlakon elhelyezett sírja állandó búcsújáró hellyé vált a korban, ahol csodák százait jegyezték fel. Egész Délvidékről és Magyarországról jöttek a sírjához gyógyulást keresni, és tudjuk, hogy nagy számban szegediek is zarándokoltak ide. Ez a kultusz 1526-ig tartott, akkor a török támadás miatt az ereklyéit, csontjait elmenekítették – összegzett Zombori István.
Forrás: Szeged ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése