A titkot Németh Miklós volt miniszterelnök árulta el.
Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden tegnap a Hamvas Béla Asztaltársaság. A vendég Németh Miklós volt miniszterelnök (képünkön) és Pozsgay Imre egykori államminiszter, a kérdező Szőcs Géza kulturális államtitkár volt.
Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy 1988 november végén lett miniszterelnök, de 'nagyon rosszul érezte magát' abban a kormányban. 'Minden erejével azon volt', hogy az alkalmatlan embereket eltávolíthassa, de kötötte a pártfegyelem.
Hónapokon át győzködte Grósz Károlyt, a párt első titkárát, mire megszületett a levél, amelyben lemondtak a miniszterállítás és felmentés jogáról. A volt kormányfő ezt tartja a rendszerváltás egyik kulcsdátumának, ekkortól már nem az folyt a kormányban, amit a párt akart.
Németh Miklós kitért arra is, hogy egy nagyon szűk csapat 'zongorázta le', mikor, miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a 'szűk csapatba' - tette hozzá.
A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben csődhelyzetben volt az ország. Volt olyan, hogy felvetődött: 'hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank?'. Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba.
Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes 'dumálta tele' Kádár János fejét, miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság. 'Fekete János ment azzal a szöveggel, hogy Kádár elvtárs pénz van, én hozom' - emlékezett Németh Miklós.
A volt kormányfő szerint Grósz Károly 'kizárólagos érdeme' az 1988. 'májusi puccs', Kádár János félreállítása. 'Azt csak Grósz tudta megcsinálni' - tette hozzá. A volt miniszterelnök elárult 'egy nagy titkot' is, mert talán 20 év után már elmondhatja. 'Mariska néni' (Kádár János felesége) felhívta, s azt mondta, 'a férjem papot akar'. Ki is ment egy pap, s Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja - jegyezte meg.
Pozsgay Imre úgy emlékezett, ő már 1981. december 3-án az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kimondta: az ország 'besétált' az adósságcsapdába, amiben benne van egy 'államcsőd lehetősége'. Ezt követően őt egy 'rozsdás vágányra tolták, rozsdás vagonban', azaz a 'döglődő és halálra ítélt' Hazafias Népfront főtitkára lett, amit 'életre keltett'.
A volt államminiszter szerint 1985-ben Berecz János, az MSZMP KB titkára és ő is kapott jelölést a politikai bizottságba, s valaki felvetette, hogy 'Berecz sokat iszik'. Pozsgay Imre szerint Kádár János erre úgy reagált: Berecz lehet, hogy sokat iszik, de részegen sem mond olyanokat, mint a Pozsgay józanul.
Pozsgay kitért arra is, hogy Grósz Károllyal 'nagyon rossz viszonyban volt', meg is lepődött, amikor 1988 márciusában egyszer csak 'beállított' hozzá a balatonfüredi nyaralójába, s azt mondta: 'Elfáradt az öreg, meg kéne' neki köszönni'. Horn Gyula viszont 1988 februárjában még azt hangoztatta a párt központi bizottságának ülésén: 'vegyék tudomásul az elvtársak, hogy Kádár elvtárs nélkül nincs kibontakozás, nincs magyar jövendő' - emlékezett Pozsgay Imre. 'Ennyit a Gyula előrelátó képességéről' - jelentette ki.
A fórumon In memoriam Kulcsár Kálmán címmel beszéltek Kulcsár Kálmán jogtudósról, a Németh-kormány igazságügyi miniszteréről is. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Kulcsár Kálmán veje többek közt elmondta, hogy apósa nevéhez fűződik az új jogalkotási törvény 1988-as elfogadtatása, s a sztálinista alkotmány megreformálása. Réti László utalt arra: Kulcsár Kálmán 'nagy vágya volt', hogy az alkotmánybíróság elnöke lehessen. Németh Miklós a volt igazságügyi miniszterét 'szerény és borzasztóan felkészült embernek nevezte'.
Forrás: Szeged kurir
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése