Arcképcsarnok: Csilik János Atya

T. Csilik János, Kraszna-i Római Katolikus plébános rövid életrajza 

1956. szeptember 20-án születtem, Szentjobbon, Bihar megyében. Hiszem azt, Isten - örök Tervében - 'a Szeretet Forradalmának' a kirobbantására teremtett engem. Szülőfalum a Szűzanya és Szent István Királyunk oltalma alatt van. Szűz Mária születésnapja, szülőfalum búcsú ünnepe, engem mindig arra figyelmeztetett, hogy 'újjá kell születnem vízből, Igéből és Szentlélekből'. Szentjobb, ahol Szent István Király halála után, a megmaradt jobb kezét őrizték évszázadokon át, arra tanít, legyen bátorságom Isten segítségével mindig a jobbat választani.
Isten után, a papi hivatásomat: a nagyszüleim, szüleim, Ft. Hermann István volt plébánosom imáinak és jó példájuknak köszönhetem.

Dr. Hosszú László Vikárius úr áldásával indultam el 1971 őszén a Gyulafehérvár-i Szemináriumba. Ott, egy életre szóló Istenélmény mellett megtapasztaltam a Gonosz erőteljes támadását is. Az Úr győzött!!! Az Istenélményben az Úr Jézus a nevemen szólított és személyesen feltette a kérdést: 'János, szeretsz-e Engem?' Válaszom egy életre szólt: 'Uram, Te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek Téged!'

1975-76-ban Besztercén, a gyalogosoknál katonáskodtam, kilenc hónapig. Abban a lelki sivatagban, ahol gyakran megaláztak minket - mint leendő teológusokat - még erősebb lett a szívemben a szeretet az Úr Jézus iránt.

1976-82 között Gyulafehérváron voltam a teológián. Ott, az Úr Jézus és a Szűzanya személyes szeretetük által segítettek át a lelki szárazságon és minden nehézségen. A teológián 6 évig tettem nap mint nap az állapotbeli kötelességemet, törekedtem a lehető legjobban megélni a jelen pillanatot, a többit az Égiekre bíztam, Akik megsegítettek.

1982. június 20-án szentelt pappá a Gyulafehérvár-i nagy templomban, Dr. Jakab Antal Püspök úr, 28 társammal együtt.

Az első állomáshelyem, Dr. Dászkál István Ordinárius kinevezése általNagyváradon volt. Felejthetetlen maradt számomra az első szentmise, az első gyóntatás, az első esketés... A kezdeti nehézségek által megedződtem egy életre.

1982 szeptember végén halt meg édesapám. Felkészülve távozott az élők közül az élők közé. Kérem és tapasztalom a közbenjárását.

1985-1988 között Tótteleken szolgáltam. Ott, az Úr Jézus kérése szerint a papi közösség létrehozásán dolgoztam, az állapotbeli kötelességem mellett.

1987. szeptember 4-én, Csíksomlyón, egy zarándoklat alkalmával, amennyei Atya azzal a feladattal bízott meg, hogy a különböző vallásúak és nemzetiségű hívek között építsem az egységet B. M. Éva Asszonnyal együtt.

1988-98 között Tenkére kerültem. Ott, 10 éven keresztül, Isten bőséges áldását adta az ortodox és a református papokkal-hívekkel való egységünkre, találkozásainkra.

Ezután nyolc hónapig újra Nagyváradra, majd hét évig Érsemjénbe kerültem Mons. Tempfli József Püspök úr megbízásából. Ott kialakult az engesztelő közösség, amelyben sok megtérésnek voltunk a tanúi.

Kérésemre és elhunyt II. János Pál pápa közbenjárását kérve, Mons. Tempfli József 2005 október elején Krasznára és Nagyfaluba helyezett. Nagyfaluban, a Szentháromság hegyén folytatódnak az engesztelő programok, különböző vallásúak és nemzetiségűek részvételével. Rendkívüli kegyelem megtapasztalni az Égiek jelenlétét, szeretetét, vezetését... közös imáink alatt.

Meg vagyok győződve arról, az a legnagyobb csoda és boldogság az életünkben, ha folyamatosan keressük és tesszük Isten reánk vonatkozó Akaratát. Isten kegyeméből elmondhatom, 25 év papi szolgálat után, hogy 'boldog pap vagyok, mert megtaláltam Jézust és Máriát, Akiket szeret a lelkem!'

A jövőben is, a legfontosabb feladatom lesz az Úr Jézus és a Szűzanya megismertetése és megszerettetése az emberekkel, azért, hogy már itt a Földön nagyon boldogok legyenek.

Imát kérek minden jó szándékú testvéremtől és imát ígérek mindenki részére!
Isten áldása kísérjen minden nap, mindnyájatokat! 

Forrás: eucharistia.hu