Az egészség nem jog, hanem ajándék

Az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya, az ember akkor egészséges, ha bizonyossága van az életére vonatkozóan, s így képes a szenvedéssel is szembenézni. Folytatódik a Rimini Meeting, amelynek korábbi napjairól is tudósított Varga János.

Pénteken délelőtt Roberto Maroni olasz belügyminiszter és Bari polgármestere részvételével a bevándorlás témája volt napirenden Mare nostrum - A mi tengerünk címmel. Elhangzott: a régi rómaiak által így nevezett Földközi-tenger mára erőforrásból veszélyforrás lett. Odafigyelésre és tudatos politikára van szükség ezen a területen is.

Az egészség nem egyszerűen a betegség hiánya, az ember akkor egészséges, ha bizonyossága van az életére vonatkozóan, s így képes a szenvedéssel is szembenézni – hangzott el Giancarlo Cesana és Zygmunt Zimowsky érsek, az Egészségügyi Dolgozók Lelkigondozása Pápai Tanácsának elnöke a bizonyosság és egészségügy kapcsolatáról való beszélgetésében.

Az alapvető kérdés, hogy mi az ember – mutatott rá Zimowsky. – Az emberre vonatkozó igazságot a keresztény antropológia írja le helyesen: középpontja saját magán kívül, Istenben van. Ebből következik, hogy az egészségre vonatkozó minden olyan elképzelés, amely csak a testi egészséget tartja fontosnak, a végletekig leszűkítő és csalóka. Az embert a maga teljességében kell nézni, és ebből egy másfajta szemlélet fakad, az integrált gyógymód.

Cesana professzor hangsúlyozta: helyre kellene állítani a hozzáállásunkat, mivel az egészség ajándék és nem jog. A létezés ajándéka tesz bizonyossá abban, kik vagyunk. Már-már feledésbe megy, Kinek az ajándéka az élet, és így maga az ember vész el az élet bebiztosításának görcsös keresésében, amely nem ad bizonyosságot. A szeretetnek ugyanazon lelkületével kell kórházakat üzemeltetnünk, mint amivel annak idején létrehozták azokat. A betegség és a halál a legbiztosabb jelei annak, hogy az ember nem képes magát megváltani. Az egészségügyieknek az egész ember szükségleteire kell válaszolniuk, nem csak a biológiai mechanizmusokra, egyébként mi értelme gyógyítani?

2011. Európában az önkéntesség éve. Ez különösen jó alkalom, hogy a karitatív munka és az önkéntesség fontosságával számot vessünk. – kezdte a guineai Robert Sarah bíboros, a Cor Unum Pápai Tanács elnöke az önkéntesség nemzetközi fejlődéséről tartott, Alberto Piattival, a Comunione e Liberazione Mozgalomhoz tartozó AVSI (Association of Volunteers in International Service – Önkéntesek Nemzetközi Szolgálatának Egyesülete) főtitkárával közös beszélgetést. Mint elmondta, azoknak a misszionáriusoknak köszönheti életét, hitét, azt hogy részt vehet a találkozón, akik a kereszténységet elvitték hazájába, és akik a szónak ugyan nem egészen mai értelmében, de mégis önkéntesek voltak: nem kértek semmi viszonzást azért, amit tettek. Sarah bíboros vázolta a Cor Unum Pápai Tanács feladatát, amely a katolikus egyház karitatív tevékenységének koordinálása. „A mi érdeklődésünk főleg a karitász lelkipásztori oldalára irányul, ami a világegyház egyik alapvető szempontja: összekapcsolni az evangéliumot és a karitászt”.

Az arab világban a változások immár elkerülhetetlenné váltak. Alapvető lesz a terület stabilitása és a demokrácia fejlődése szempontjából az izraeli-palesztin konfliktus megoldása – írta levelében Nabil El-Arabi, az Arab Liga főtitkára, aki nem tudott elmenni a találkozóra. Az észak-afrikai kihívásokról, a jog és stabilitás kérdéséről Tarek Ben Ammar tunéziai számazású filmproducer, Wael Farouq, a kairói Amerikai Egyetem professzora és Franco Frattini olasz külügyminiszter cserélt eszmét.

Az olasz külügyminiszter azt mondta: az észak-afrikai forradalmak, az arab tavasz eseményei meg kell, hogy hozzák a nők elismerését. Nem lesz a forradalmaknak tartós sikere, ha nem nyernek igazolást az adott országok gazdasági megújulásában. A kulcs egy új emberség megteremtése, amely a néptől jön. Tarek Ben Ammar „a forradalom tévéjének” atyja szerint nincs más veszély, mint hogy a fundamentalizmus ragadja magához a hatalmat. De szerinte az arab ifjúság nem fog elviselni még egy diktatúrát.

Wael Farouq hangsúlyozta: az egyiptomi forradalomnak azért volt sikere, mert honfitársai hittek saját képességeikben, hogy meg tudják változtatni a helyzetet. Az eredményre az is nagy hatással volt, hogy az olyan digitális kommunikációs eszközöket is használták, mint a Facebook, amivel megteremtették a kapcsolatok új valóságát, és lecsökkentették a reakcióidőt. A forradalom tapasztalata Don Giussani szavait juttatták eszembe: „Az erők, amelyek megváltoztatják a történelmet ugyanazok, amelyek az ember szívét is megváltoztatják”.

A korábbi tudósításokat itt olvashatja.

Magyar Kurír