„Ereszkedjetek térdre Magyarországért!”
.
A XX. század történelemhamisításai, az iskolai oktatástól kezdve a sajtóig, médiáig, közbeszédig nemzedékek egész sorát vágta el gyökereitől, következésképp tette őket szellemi kiszolgáltatottakká. Ezért fontos, hogy a magyar nemzet élni tudjon azzal a lehetőséggel, amelyet a magunk mögött hagyott század utolsó rendszerváltozása biztosított számára.
.
A 1989–90-es politikai változások óta eltelt két évtized történései bizonyítják, hogy sohasem lesz gazdasági felemelkedés, ha kulturális-szellemi-lelki vonatkozásokban nem tudjuk megteremteni a kontinuitást a több mint ezer éves magyar állam vitathatatlan értékeivel. Ehhez rendkívüli méretű és intenzitású felvilágosító, népnevelői munkára van szükség, a történelmi ismeretek hatékony terjesztésére, messze világító egyéni példák felmutatására, amelyek az egész nemzet számára átélhető formában bizonyítják, hogy a nemzet megmaradása érdekében milyen fontos szerepe volt a kiemelkedő történelmi személyiségek életútjának. Különösképpen aktuális ez akkor, amikor az egységesülő Európa alkotmányából még az említés szintjén is kimaradt a keresztény gyökerekre történő utalás.
.
A XX. század történelemhamisításai, az iskolai oktatástól kezdve a sajtóig, médiáig, közbeszédig nemzedékek egész sorát vágta el gyökereitől, következésképp tette őket szellemi kiszolgáltatottakká. Ezért fontos, hogy a magyar nemzet élni tudjon azzal a lehetőséggel, amelyet a magunk mögött hagyott század utolsó rendszerváltozása biztosított számára.
.
A 1989–90-es politikai változások óta eltelt két évtized történései bizonyítják, hogy sohasem lesz gazdasági felemelkedés, ha kulturális-szellemi-lelki vonatkozásokban nem tudjuk megteremteni a kontinuitást a több mint ezer éves magyar állam vitathatatlan értékeivel. Ehhez rendkívüli méretű és intenzitású felvilágosító, népnevelői munkára van szükség, a történelmi ismeretek hatékony terjesztésére, messze világító egyéni példák felmutatására, amelyek az egész nemzet számára átélhető formában bizonyítják, hogy a nemzet megmaradása érdekében milyen fontos szerepe volt a kiemelkedő történelmi személyiségek életútjának. Különösképpen aktuális ez akkor, amikor az egységesülő Európa alkotmányából még az említés szintjén is kimaradt a keresztény gyökerekre történő utalás.
Kevéssé ismert, hogy Mindszenty bíborost háromszor tartóztatták le. Először 1919. március 21-én Zalaegerszegen a tanácsköztársaság kitörésekor, majd a nyilas hatalomátvétel után 1944. november 27-én Veszprémben, harmadszor pedig 1948. december 26-án Esztergomban.
Az 1945. október 2-án esztergomi érsekké kinevezett, 1946-ban bíborossá kreált főpap 1948. május 13-án, Budapesten a Sziklakápolnánál százezres tömeg előtt mondotta a következőket: „Ha tehetném, a fővárosban és az országban küszöbről küszöbre járnék, és úgy kérnék minden családot: engesztelő lélekkel, Magyarországért, ereszkedjetek térdre.”
Fél évvel később bekövetkezett a letartóztatás, majd a kirakatper, a tragikus börtönévek, az internálás és számkivetés. 1956-ban néhány napig szabad embernek mondhatta magát, majd november 4-e után a budapesti amerikai Követségre menekült, amely lényegében másfél évtizedes kényszerlakhelyet jelentett számára. Életét megóvták, de híveivel nem érintkezhetett. Az épületből 1971-ben a hivatalos magyarországi és vatikáni szervek megállapodása alapján távozhatott el, amely egyben az ország végleges elhagyását is jelentette.
Az 1945. október 2-án esztergomi érsekké kinevezett, 1946-ban bíborossá kreált főpap 1948. május 13-án, Budapesten a Sziklakápolnánál százezres tömeg előtt mondotta a következőket: „Ha tehetném, a fővárosban és az országban küszöbről küszöbre járnék, és úgy kérnék minden családot: engesztelő lélekkel, Magyarországért, ereszkedjetek térdre.”
Fél évvel később bekövetkezett a letartóztatás, majd a kirakatper, a tragikus börtönévek, az internálás és számkivetés. 1956-ban néhány napig szabad embernek mondhatta magát, majd november 4-e után a budapesti amerikai Követségre menekült, amely lényegében másfél évtizedes kényszerlakhelyet jelentett számára. Életét megóvták, de híveivel nem érintkezhetett. Az épületből 1971-ben a hivatalos magyarországi és vatikáni szervek megállapodása alapján távozhatott el, amely egyben az ország végleges elhagyását is jelentette.
Mindszenty József tudatos lelkipásztor volt. A bíborost saját sorsa soha nem érdekelte. Ezért nem szervezkedett, hanem hitt. Minden erejét a feladatokra fordította. Ez nem volt más, mint a hit megőrzése az egyház és a nemzet életében. Ez tette őt igazán óriássá: azon az úton, amelyen haladt, amelyre a Gondviselés vezette.
Ismert az állítás: csak akkor lehet valakit igazán jellemezni, ha a pályát megfutotta és befejezte azt a művet, amelyet életével alkotott. Mindszenty bíboros megtapasztalta a két kommunista terror és a nemzeti szocializmus börtönét. Nem tudták megtörni, mindig emelt fővel és éber tekintettel figyelte népe hitét.
A XX. század utolsó rendszerváltozásáig az országos nyilvánosság előtt a bíboros nevét említeni sem volt tanácsos. A nyolcvanas évek végétől kezdve már gyakrabban jelentek meg személyéről és tevékenységéről cikkek, írások, könyvek, amelyekből a vallásos emberek közösségén túl szélesebb körben is lehetett ismereteket szerezni.
Ismert az állítás: csak akkor lehet valakit igazán jellemezni, ha a pályát megfutotta és befejezte azt a művet, amelyet életével alkotott. Mindszenty bíboros megtapasztalta a két kommunista terror és a nemzeti szocializmus börtönét. Nem tudták megtörni, mindig emelt fővel és éber tekintettel figyelte népe hitét.
A XX. század utolsó rendszerváltozásáig az országos nyilvánosság előtt a bíboros nevét említeni sem volt tanácsos. A nyolcvanas évek végétől kezdve már gyakrabban jelentek meg személyéről és tevékenységéről cikkek, írások, könyvek, amelyekből a vallásos emberek közösségén túl szélesebb körben is lehetett ismereteket szerezni.
1991. május 4-i esztergomi újratemetése nagy nyilvánosságot biztosított az életmű legfontosabb eseményeinek megismertetésére. Az azóta eltelt közel 20 esztendőben csak akkor írnak róla, ha a boldoggá avatási eljárással kapcsolatban valamilyen fontosabb esemény történik. A korlátozott egyházi nyilvánosságot kivéve Mindszenty József személyét hallgatás övezi.
Összességében megállapítható, hogy Mindszenty József következetes életútja, áldozatos küzdelme kevéssé ismert a szélesebb közvélemény előtt. A történelmi tanulságokban gazdag életút nagy nyilvánosság előtti, sokoldalú feltárása és bemutatása aktuális kötelesség.
A fikciós elemekkel gazdagon átszőtt dokumentumfilm sokoldalúan ábrázolja a megalkuvás nélküli hittel folytatott küzdelmes életutat, amelyet fontos a kor történelmébe ágyazni. Minden olyan kísérlet ugyanis kudarcra van ítélve, amely egy jelentős történelmi személyiség bemutatásakor mellőzi annak a történelmi közegnek az érzékeltetését, amelyben az illető személy tevékenységét kifejtette. Igaz ez Mindszenty József bíboros-hercegprímás életére és munkásságára is, akinek lehetőségeit és körülményeit a második világháborút követően alapvetően átalakuló történelmi-politikai viszonyok minden szempontból tragikusan determinálták.
Fontos arról is gondolkodni és az ebből fakadó tanulságokat széles körben felmutatni, hogy nincs reménytelen történelmi helyzet. Minden körülmények között meg lehet és meg is kell találni az aktuálisan értelmes cselekvés és a megalkuvás nélküli, hittel teli életút bejárhatóságának lehetőségét. Mindszenty József nemcsak a XX. századi egyháztörténet, hanem az egyetemes magyar történelem egyik kiemelkedő személyisége – közkeletű szóhasználattal élve –, a modernkori emberjogi küzdelem egyik emblematikus megszemélyesítője, aki rendíthetetlen hűséggel állt ki eszméi, meggyőződése mellett.
Fontos arról is gondolkodni és az ebből fakadó tanulságokat széles körben felmutatni, hogy nincs reménytelen történelmi helyzet. Minden körülmények között meg lehet és meg is kell találni az aktuálisan értelmes cselekvés és a megalkuvás nélküli, hittel teli életút bejárhatóságának lehetőségét. Mindszenty József nemcsak a XX. századi egyháztörténet, hanem az egyetemes magyar történelem egyik kiemelkedő személyisége – közkeletű szóhasználattal élve –, a modernkori emberjogi küzdelem egyik emblematikus megszemélyesítője, aki rendíthetetlen hűséggel állt ki eszméi, meggyőződése mellett.
Mint minden jelentős, nagyformátumú személyiség esetében, vele kapcsolatban is tapasztalhatjuk, hogy életútjának bemutatása, értékelése sokfajta megközelítésből történhet, adott esetben vitákat is gerjeszthet. A film célkitűzése, hogy a legújabb kutatások eredményeinek felhasználásával sokoldalúan bemutassa az életművet, azt értelmezze, s adalékot szolgáltasson ahhoz a felismeréshez, hogy ez a kiemelkedő egyházi személyiség a magyar történelmi példaképek sorában illő módon elfoglalhassa méltó helyét.
A filmben bemutatásra kerülnek Mindszenty bíboros életének legfontosabb magyarországi központjai, így a Csehimindszenthez, Szombathelyhez, Zalaegerszeghez, Veszprémhez, Esztergomhoz, Budapesthez kapcsolódó egyházi, valamint a börtön- és háziőrizet, illetve élete utolsó szakasza, a bécsi Pázmáneum helyszínei. Az alkotás gazdagon idéz a főpásztor gondolataiból, írásaiból, beszédeiből. Nagy hangsúlyt kap a filmben a korabeli Magyarország ábrázolása.
Forrás: metropolita.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése