Kevés magaszt adatott,
e fogyatkozó népnek,
nyelvünk legyen mindenünk,
őrizzük meg szépnek!
Káromkodás, köpködés,
kocsisoknak dolga,
óvjuk ősi örökségünk,
ne tapossuk porba!
A szó a szívben születik,
s a tettekben ér véget,
ha igaz lélek irányítja,
az szülhet csak szépet.
Hogy fennmaradjon árva nyelvünk,
s az észnek legyen dolga,
tanítsuk az oktondikat,
tiszta magyar szóra!
Harcunk meg kell vívnunk,
most mi vagyunk a nemzet!
De talál-e még magyart,
a harmadik évezred?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése