Népszerű bejegyzések

2011. szeptember 28., szerda

Kovács Ágnes: Rend a lelke- a lélek rendje

Hogyan szabadulhatunk meg azoktól a kacatoktól, amelyek évek óta ránk rakódnak, de valójában már nincs rájuk szükség? Nincs szükség egy rossz „barátra”, egy rossz kapcsolatra, felkérésre vagy megbizatásra. Ha rend van a környezetünkben, az asztalon, a fiókunkban, ha nincsenek zavaró körülmények, akkor önmagunkból is elkezdhetjük kiseperni a lomot. Egész életünk, környezetünk, bensőnk a rendről szól. „Tartsd meg a rendet, és a rend is megtart téged” (Szent Benedek). Dr. Cservenyák László, a mátészalkai Szatmári Múzeum igazgatója Debrecenben, a Szent József Gimnáziumban tartott előadást a közelmúltban. Ebből emelünk ki néhány gondolatot.
Az életnek rendje van
Amikor az ember élete túljut a delén, más értékek kezdenek fontossá válni. Elveszítik értéküket a sallangok. Amikor elindulunk az életben, mások nevelnek bennünket, irányítják életünket. Majd jönnek a munkatársak, a párkapcsolatok, a házasság, a gyerekek… Az élet halad előre, az életnek rendje van. A paraszti kultúrának is rendje volt. Mindenki belenevelődöt a munkába, az életbe, mindennek megvolt a helye a paraszti társadalomban, ahol több generáció csak rendben élhetett együtt, egy házban.

Egy kedves történet szerint az esküvő után a fiatalok beköltöztek a szülői ház tiszta szobájába. Az idős apa gyakran beleszólt a fiatalok életébe, semmi nem volt jó úgy, ahogy azt a fiatalok tették. Így ment ez napról napra. Egyszer a fia megelégelte a zsörtölődést, felkapta az öreget, és kivitte a házból. Kiérve a pitvarba, megszólal az öreg:

– Fiam, tegyél le, én is eddig vittem a nagyapádat!

Minden ismétli önmagát. Minden szerepet újra kell játszani…

A szó rendje
Az év, az ünnepek, a munka, a szórakozás ritmusa rendet tart. Az egyházi életnek is megvan a rendje, de megvan a barátságnak is, ami akkor van rendben, ha igaz barátja vagyok valakinek. A szónak is rendje van. Az ünnep idejére fegyverszünetet tartunk. Másnap kezdődik minden elölről. Rendjén van ez? Nem kellene leülni, megbeszélni? Mennyire éhezik az emberek a vigasztaló, jó szót, amiből bátorságot meríthetnének!
Forrás: Família Magazin

1 megjegyzés: