július 14-én Lellisi Szent Kamill égi születésnapjára emlékezik az Egyház. A szent áldozópap élete jó példája annak, hogy mire képes a kegyelem az ember életében. 1550-ben született Bucchianicoban. Nehéz körülmények között nevelkedett, majd katonának állt. Sebesülése után megtért, és életét a betegek szolgálatának szentelte. Pappá szentelése után megalapította a Jó halál atyáinak (Kamilliánusok) társaságát. 1614-ben Rómában halt meg. Követői vörös színű keresztet viselnek ruházatukon, amelyet az alapítójuk adott a rendnek. Emléknapján Krisztus elküldte hozzánk, Szombathelyre a Veszprémi Főegyházmegye érsekét, Dr. Márfi Gyula főpásztort.
A Markusovszky Kórházban áhítatos imáinkkal megemlékeztünk betegekről, betegeket ápoló nővérekről és orvosokról. Érsek atya szeretetteljes látogatása nagy öröm volt, mind a betegeknek, mind pedig a kórház dolgozóinak. Gyula atya, akit mindig az igaz és önzetlen szeretet vezérel, maga is fiatalon a Markusovszky Kórház lelkipásztoraként tevékenykedett.
Előadásában többször kihangsúlyozta, hogy a betegek ápolásában fontos szerepet töltenek be az orvosok és a nővérek. A betegek számára megnyugtató, ha tapasztalják a szerető odafigyelést. Ez is igazolja, hogy ők is Istentől kapták ezt a hivatást, ami teljes önátadást igényel. Mi, emberek Krisztust, mint a betegek gyógyítóját tiszteljük. Csak úgy érdemes gyógyítani, ha az Ő példáját követjük. A beteg emberek nemcsak a testi fájdalmaktól, hanem a lelki bajoktól, gondoktól is szenvednek. Gyógyítani kell, testvéreim, a lelket is! Ebben nagy részt vállal a lelkipásztor. Kérnünk kell az Ő segítségét, hiszen Krisztusunk által bocsátja meg bűneinket. A kórházlelkész, Molnár Árpád atya fáradhatatlanul munkálkodik a lelkek megmentéséért. Ne féljük őt kérni, hogy segítsen! Mindig készen áll arra, hogy imáival vagy a szentségek kiszolgáltatásával a betegeknek és nekünk, egészséges embereknek segítsen. Ha magunkhoz vesszük Krisztust, akkor leszünk egyek vele! Krisztusunk mondja: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne.” (Jn 6,56) Tehát mindennap kérjük Urunk Jézust, hogy küldjön olyan embereket, akik a betegekért önzetlenül munkálkodnak: nővéreket, ápolókat, orvosokat, lelkészeket. Nélkülük nem lehetséges sem a test, sem a lélek gyógyulása.
Nagyon fontosnak tartom és vallom, – hisz magam is beteg, rászoruló emberekkel foglalkozom – hogy ezt a hívatást Istentől kaptam. Képességeimet próbálom kamatoztatni embertársaim javára önzetlen szeretettel és áldozatos odaadással.
Érsek atya, mind a prédikációjában, mind pedig előadásában többször megemlítette és kérte, hogy szeressük az értünk dolgozó orvosokat, nővéreket és minden segítőt, aki beteg embertársainkért tevékenykedik. A betegekért és a kórházban dolgozókért tartott imádságos együttlét szentmisével ért véget. Végezetül köszönet mindazoknak, akik Lellisi Szent Kamill áldozópap ünnepét színesebbé tették: Óra Krisztián egyházmegyénk harmadéves kispapja, Kovács József másodéves kispap, Molnár János nyugalmazott plébános, Pados Zsolt (a TEGYESZ igazgatója) és kedves leánya, akik a szentmisét zenéjükkel és énekükkel magasztosabbá tették. Köszönet illeti a kórház dolgozóit és Dr. Lakner László vezérigazgató főorvos urat, hogy a megemlékezésnek és szentmisének helyet adtak.
Érsek atyának főpásztori munkájához Isten adjon további erőt és egészséget. Jézus mondja: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15,12)
A Markusovszky Kórházban áhítatos imáinkkal megemlékeztünk betegekről, betegeket ápoló nővérekről és orvosokról. Érsek atya szeretetteljes látogatása nagy öröm volt, mind a betegeknek, mind pedig a kórház dolgozóinak. Gyula atya, akit mindig az igaz és önzetlen szeretet vezérel, maga is fiatalon a Markusovszky Kórház lelkipásztoraként tevékenykedett.
Előadásában többször kihangsúlyozta, hogy a betegek ápolásában fontos szerepet töltenek be az orvosok és a nővérek. A betegek számára megnyugtató, ha tapasztalják a szerető odafigyelést. Ez is igazolja, hogy ők is Istentől kapták ezt a hivatást, ami teljes önátadást igényel. Mi, emberek Krisztust, mint a betegek gyógyítóját tiszteljük. Csak úgy érdemes gyógyítani, ha az Ő példáját követjük. A beteg emberek nemcsak a testi fájdalmaktól, hanem a lelki bajoktól, gondoktól is szenvednek. Gyógyítani kell, testvéreim, a lelket is! Ebben nagy részt vállal a lelkipásztor. Kérnünk kell az Ő segítségét, hiszen Krisztusunk által bocsátja meg bűneinket. A kórházlelkész, Molnár Árpád atya fáradhatatlanul munkálkodik a lelkek megmentéséért. Ne féljük őt kérni, hogy segítsen! Mindig készen áll arra, hogy imáival vagy a szentségek kiszolgáltatásával a betegeknek és nekünk, egészséges embereknek segítsen. Ha magunkhoz vesszük Krisztust, akkor leszünk egyek vele! Krisztusunk mondja: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne.” (Jn 6,56) Tehát mindennap kérjük Urunk Jézust, hogy küldjön olyan embereket, akik a betegekért önzetlenül munkálkodnak: nővéreket, ápolókat, orvosokat, lelkészeket. Nélkülük nem lehetséges sem a test, sem a lélek gyógyulása.
Nagyon fontosnak tartom és vallom, – hisz magam is beteg, rászoruló emberekkel foglalkozom – hogy ezt a hívatást Istentől kaptam. Képességeimet próbálom kamatoztatni embertársaim javára önzetlen szeretettel és áldozatos odaadással.
Érsek atya, mind a prédikációjában, mind pedig előadásában többször megemlítette és kérte, hogy szeressük az értünk dolgozó orvosokat, nővéreket és minden segítőt, aki beteg embertársainkért tevékenykedik. A betegekért és a kórházban dolgozókért tartott imádságos együttlét szentmisével ért véget. Végezetül köszönet mindazoknak, akik Lellisi Szent Kamill áldozópap ünnepét színesebbé tették: Óra Krisztián egyházmegyénk harmadéves kispapja, Kovács József másodéves kispap, Molnár János nyugalmazott plébános, Pados Zsolt (a TEGYESZ igazgatója) és kedves leánya, akik a szentmisét zenéjükkel és énekükkel magasztosabbá tették. Köszönet illeti a kórház dolgozóit és Dr. Lakner László vezérigazgató főorvos urat, hogy a megemlékezésnek és szentmisének helyet adtak.
Érsek atyának főpásztori munkájához Isten adjon további erőt és egészséget. Jézus mondja: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket.” (Jn 15,12)
Sztojka Tibor
Forrás: devaigyerekek.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése