Népszerű bejegyzések

2011. július 25., hétfő

Élet a túlélő Klubban

Tegnap este, másfél éves kómából ébredt lány küzdelmeiről láttam tudósítást a televízióban.
Feltörtek saját emlékeim.
Elsőként a fájdalom, amely a halálközeli élmény boldog bódulatát követte.
Az erőlködés, hogy megszólaljak.
A rémítő felismerés, hogy hang nem jön ki, a torkomon.
Azután kezem botorkált ügyetlenül, az elémtolt papíron.
Majd kézzel lábbal mutogattam, gesztikuláltam, hogy megértsenek.
Az első próbálkozás, hogy lábra álljak.
Riadalmam, amikor elvágódtam a kórházi szoba padlóján.
Erőlködéseim a járókerettel, és a három lábú bottal.
A gyógytornász okozta óriási fájdalmak, és erőlködésem, hogy mozogjanak tagjaim.
Az agyamban motoszkáló kérdés:
Eszem ép?
Szép lassan elindultam.
Botladozva, erőtlenül, de egyedül.
Azután szavaim is megformáltam, hallhatóan beszéltem.
Halkan, de megérthetően.
Alig egy hónapja voltam orvosi felülvizsgálaton.
Véleményük:
Rehabilitálható, de teljes rehabilitáció nem javasolt!
Tudom, milliókba kerülne, amit a TB nem tud fizetni.
Magam rehabilitálom.
A láb mindig kéznél van, szoktam mondani.
Amikor csak tehetem, úton vagyok.
Nehezen emelem a lábam, gyakran megbotlom, időnként lábaim megmakacsolják magukat, nem akarnak engedelmeskedni, de addig erőltetem, míg megmozdulnak.
Kezeim sem mindig azt teszik, amire utasítom őket.
Agyamat ugyanilyen kényszermunkára ítéltem.
Mert élni Akarok!
Egyedül, segítséggel, de nem kiszolgáltatottan.
Kosztolányi így ír:

Kosztolányi Dezső: Oly jó ébredni

Oly jó ébredni.
”          Álmom messzeszédül,
s a tegnapi szobát már láthatom,
ha fuldokolva - az álom vizébül -
a paplanomra nyújtom a karom.

Ez itt a part már.
          Ah, de szép, de szép volt
az ébredés csiklandva, tétován,
a mosdótálban a közeli égbolt,
a zongorázás a másik szobán.

Tündéri reggel. A sötét szalonba
apuska zongorázik andalogva.
Ez Mendelssohn. Álombeli ködök.

Úgy hallgatom az ajtó hasadékán
s állok a hangok közt kis ingben, némán,
mint hajnali gyöngyvirágok között.”
Életem kincsnek tekintem, amit őriznem kell!
Reggel, felébredve Szent Ferenccel mondom:
Letéve önző nagyravágyásunkat, álljunk Jézus szolgálatába. Isten ma reggel azt mondja neked: Gyere hozzám úgy, ahogy vagy! És mindenedet, terveidet, vágyaidat, testedet és lelkedet tedd az én oltáromra!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése