Várunk valamit, kicsinyek, nagyok: Fekete égre fényes csillagot, Ködös éjjelre hajnal bíborát... Aranyserlegbe az öröm borát. Várunk valakit: gyermeket a gyermek, Gyermeket a nagyok, kik gyermekké lesznek, Valakit, aki az éjjelre hajnal, Aki az égen Nap tűz-sugarakkal, Aki serlegünkben az öröm bora, Akit nem ún meg a lelkünk soha. Várunk valakit, várunk néma vággyal, Amint még nem várt senkit soha senki, Akiről tudjuk (írva vagyon róla), Bölcsője jászol, szegény rajt' a pólya. És lelkünk-szívünk érte eped... Várunk egy gyermeket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése