Népszerű bejegyzések

2011. november 20., vasárnap

Szent Erzsébet rózsái Gálospetriben


Amikor megerősítésre van szükségem, hogy mi végre vagyok a világban, vonatraszállok, hogy a határ túloldalán, Debrecentől ötven kilométerre lévő Gálospetribe utazom, Böjte Csaba Testvér Dévai Szent Ferenc Alapítványa Szentháromság Otthonábs, gyermekeimhez.

Ígytettem pénteken.

Szent Erzsébetet, a világi ferencesek védőszentjét méltóbban nem ünnepelhettem, mint a gyerekek között.

Utazótáskámat megtöltöttem jóságommal, szeretetemmel.

A gyerekek, felnőttek nagy örömmel fogadtak.

Láttam, egészségesek, jó kedvűek, nagyot nőttek, gyarapodtak, testben, lélekben.

Fogadott keresztfiam, Józsika nagyot nőtt.

Nyolcadikos, hamarosan a továbbtanuláson kell gondolkodni.

Megbeszéltem vele, hogya legközelebbi szünidőt nálunk töltheti Debrecenben.

Felcsillanó szemében láttam, örül a lehetőségnek.

Az otthonban már harminc gyermek nevelkedik.

Láttam, hogy nevelőik is gyarapodtak:

Laci nevelő bácsi Budapestről érkezett.

Esztergomban, a Ferences Gimnáziumban érettségizett.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakos végzőse.

Elmondta, útkeresésben van.

A szemekből láttam, jó helyen kereskedik.

Pénteken délután sétát tettem az óvodába, a kicsikért, mint hajdanán.

Kinga és Dönci boldogan mutatták „ birodalmukat”.

A határ innenső oldaláról nézve szegényesnek tünhet, de ami hiányozna, pótolják szeretettel, törődéssel.

Pénteken este, azután ünnepelni készülődtünk.

Gyertyát gyújtottunk a szegényekért, majd imádságunkkal megszólítottuk Jézusunkat.

Rendhagyó történelemórán emlékeztem meg Árpádházi Szent Erzsébetről.

Imaestünket a Szent Erzsébet Himnuszával zártuk.

Szombaton azután, mintha imádságunk meghallgatásra került volna, Debrecenből, a Szent József Gimnáziumból érkeztek gyermekek.

Élelmiszer, ruha, játék adományokat hoztak.

Ami ennél is többet ért, az a néhány óra önfeledt mese és daltanulás, kézműves foglalkozás, közös játék volt.

Szemünk előtt nyíltak ki Szent Erzsébet rózsái a gyermekek arcán.

Ismét bebizonyosodottt, a csodát nem várnunk, teremtenünk kell!

Abban, hogy mindezt közreadtam, nem közösségem, vagy önmagam felmagasztalása motivált, inkább Mennyei Atyánk végtelen jóságának , szeretetének kézzel foghatóvá tétele ösztönzött.

Amint az oltár előtt énekeljük tiszta lélekkel:

Dicsőség a magasságban Istennek és a Földön békesség a Jóakaratú embereknek!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése