Népszerű bejegyzések

2011. november 28., hétfő

Ferences vértanúkra is emlékeztek

Akikért a harang nem szólt – szentmise az 1944-45-ös véres események áldozatainak emlékére

„Ne kollektivizáljuk a bűnt, miként a diktatúrák tették, hanem kérjünk igazságot az áldozatoknak. A rossz fölött győzelmet aratni egyedül a jó által lehet” – mondta Kálmán Peregrin ferences szerzetes a délvidéki tragédia áldozatainak tiszteletére tartott szentmisén.

Az 1944-45-ös délvidéki tragédia 67. évfordulójánünnepi misét tartottak a Szent István-bazilikában, kapcsolódva a Magyar Országgyűlés, a Trianon Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Délvidéki magyar golgota című háromnapos ünnepségsorozathoz.

„A szentmisében Jézus kereszthalálához kapcsoljuk a vértanúk szenvedéseit, melyen átragyog Isten szeretete” – fogalmazott Kálmán Peregrin a délvidékről érkezett zarándokok előtt a bazilikában. Homíliában hangsúlyozta: a délvidéki áldozatok élete passió, törvény és felszabadító hír. Amit átéltek, abban megismétlődik Jézus szenvedése, és áldozatuk révén mi is közelebb jutunk Istenhez. Krisztus vére magához öleli minden ember szenvedését, és evangéliummá, felszabadító hírré teszi azt. Olyan emberek által, akik magatartása kis mennyországot teremtett a föld poklában. Az elmúlt napok ünnepségein egyetlen felszólaló sem beszélt bosszúállásról – mondta Kálmán Peregrin –, hanem az emlékezés vágya, az igazság tisztázása vezette őket. „Ne kollektivizáljuk a bűnt, miként a diktatúrák tették, hanem kérjünk igazságot az áldozatoknak. Tesszük ezt annak tudatában, hogy a rossz felett csak a jó arathat győzelmet. A XX. század története mutatja, jobb áldozattá, mint gyilkossá válni – ez az evangélium törvénye.” Kálmán Peregrin végül arra biztatott, merítsen minden jelenlevő újjászülető erőt a szentmiséből, hogy nyitottan és készen a jóra tudják folytatni az önfeláldozó szeretetben az életüket.

A délvidéki magyarságot sújtó, tragikus események következtében 1942 január–februárjában a magyar honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel 3000-4000 embert végeztek ki. Két és fél évre rá, 1944 októberében és novemberében következett az akkori jugoszláv katonai hatalom és Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 30–40 ezer délvidéki magyart gyilkoltak meg.

Trautwein Éva/Magyar Kurír

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése