"A nyugati nyomásnak ellenálló, a nemzeti érdekeket védelmező magyar miniszterelnök, Orbán Viktor képe pozitívan jelent meg az orosz közvéleményben" - mondta el a Magyar Hírlapnak adott interjúban Ljubov Siselina professzor. Az Orosz Tudományos Akadémia "Kelet-Európa-felelőse" szerint a Nyugat kettős mércét alkalmaz mind Magyarországgal, mind Kelet-Közép-Európával szemben.
- Moszkváig eljut a Magyarország elleni nemzetközi támadások híre?
- Természetesen. Ugyanakkor a Szovjetunió széthullása után a minimálisra csökkent a külföldi orosz tudósítói hálózat, így a hazai média zömében az euroatlanti hírügynökségek anyagaiból tájékozódik. Amíg a Nyugatról van szó, ezzel nincs is különösebb gond, de Kelet- és Közép-Európát illetően már más a helyzet. Ezt a régiót még mindig úgy tekintjük, amelyhez különös gazdasági és érzelmi kapcsolat fűz minket - így a róla szóló információkat is fenntartásokkal fogadjuk.
- Az orosz médiában mindez hogyan jelenik meg?
- A liberális sajtó fenntartások nélkül veszi át a nyugati "verdiktet". A nemzeti és konzervatív média ugyanakkor messze nem vette készpénznek a nyugati értékelést, a tények alapján igyekszik megítélni Budapest politikáját. S mit látunk? Magyarországgal, az új magyar kormánnyal szembeni támadások túlnyomó része alaptalan, politikai előítéleteken alapszik. A nyugati nyomásnak ellenálló, a nemzeti érdekeket védelmező magyar miniszterelnök, Orbán Viktor képe így egyértelműen pozitívan jelent meg az orosz közvéleményben - miközben az Európai Unióval kapcsolatos, a Baltikumban élő oroszok megkülönböztetése miatt eddig is meglévő fenntartások megerősödtek.
- Mennyire megalapozottak a Magyarország elleni támadások? Ön gyakran megfordul hazánkban, úgy látja, hogy fasiszták és antiszemiták vagyunk, nincs szabad magyar sajtó?
- A fasiszta, antiszemita címkét ma az Európai Unióban sokan saját kényük-kedvük szerint ragasztják másokra. Daniel Cohn-Bendit például feltűnően hallgat, amikor Rigában szabadon vonulnak fel a Waffen-SS egykori lett legionáriusai, "hagyományőrzői". Ugyanakkor a demokratikusan megválasztott magyar kormányra özönével használja ezeket a jelzőket. Az unió korifeusai ahelyett, hogy megértenék, miért kapott kétharmados többséget a Fidesz, automatikusan a leszerepelt szociálliberális erők oldalára álltak. S innentől amikor az Orbán-kormány él törvényes társadalmi felhatalmazásával, Brüsszelben azonnal "fasisztává" válik.
- Látja, a kettős mérce felénk sem ismeretlen.
- Pontosan erről van szó. Hiszen hol volt az Európai Parlament, amikor Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy évekig félrevezették az EU-t, csaltak a gazdasági adatokban? Miért nem volt semmi érdemi reakció, amikor 2006-ban erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen? Brüsszelben ezt észre sem vették. Magyarország uniós csatlakozása után - más tagállamokhoz hasonlóan - többször nem felelt meg a különböző uniós kritériumoknak, mégsem volt semmilyen komoly szankció. Igaz, Budapesten nyolc évig szocialista-liberális kormány volt. Így talán költői is a kérdés, miért változott meg mára Brüsszel Magyarországhoz való viszonya.
- Mi állhat tehát ezek a támadások mögött?
- A támadásoknak objektív és szubjektív okai vannak. Objektív szempont - a világgazdasági válság. Az uniót meghatározó Németország szemmel láthatóan az új, kisebb és gyengébb tagállamokat korlátozva, illetve kihasználva akarja kezelni saját válságát. A meghatározóak ugyanakkor a szubjektív okok. Magyarország a nemzeti függetlenség megerősítésének az útjára lépett, szembeszállt a mindent globalizálók és liberalizálók táborával. Ez újdonság volt az unióban. Ne feledjük, miután a kelet- és közép-európai államok "kiszabadultak" a keleti blokkból, szinte azonnal csatlakoztak a NATO-hoz, majd az EU-hoz. Azaz frissen szerzett függetlenségüket azonnal újra korlátozták. Most ennek kárát látják, Magyarország most ezen akar változtatni. Ráadásul az Orbán-kormány a válság kezelésének új útját választotta, nem kímélte a bankokat, a multinacionális cégeket sem, őket is bevonta a közteherviselésbe. Nyereségük egy részének elvesztését ezek az érdekcsoportok nem bocsátották meg Budapestnek. Aztán ott van a már említett kétharmad, a "kisebbségek korában" Brüsszelben sokan egyenes sértésnek érzik, hogyan lehet demokratikusan is ilyen arányban győzni. Végül, de nem utolsósorban a vesztes balliberális erők a magyar belpolitikai játszmába bevonták külföldi barátaikat - akik, noha néha komikusan tájékozatlanok a magyarországi helyzetben, egy percig sem zavartatva magukat alkotnak megkérdőjelezhetetlen véleményt.
- Ön is említette, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz, tapasztalják ezt Oroszországgal kapcsolatban is?
- Higgye el, ha valakik, mi, oroszok évszázadok óta tapasztaljuk, mit jelent a nyugati kettős mérce, a félretájékoztatás, a manipuláció. Még Dosztojevszkij írta, hogy Európa - értve ezen a fennkölt Nyugatot - pontosan annyit tud Oroszországról, amennyit tudni akar, és pontosan azt tudja, amit tudni szeretne. Kelet- és Közép-Európát a Nyugat először gazdaságilag kihasználta, idehozva termelését és bankjait, most pedig a válság miatt elkezdte a kivonulást, a nemzeti termeléstől - a konkurenciától - megfosztott felvevőpiacot hagyva maga után. A nyugati gazdasági érdek ráadásul eltipor olyan nemzeti szimbólumokat, mint a lengyeleknél a hajóépítés vagy éppen az uniós előírásokkal halálra ítélt Malév. Legutóbb pedig már eurómilliókat vontak meg Magyarországtól, miközben a hasonló költségvetési kérdésben vétkes Spanyolország csak figyelmeztetést kapott. Mi ez, ha nem a legtisztább kettős mérce?
...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................
Pályakép
Ljubov Siselina az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetében a kelet-európai kutatások részlegét vezeti, és tanít számos orosz egyetemen, valamint a Kodolányi János Főiskolán és a Nyíregyházi Főiskolán, több mint száz tudományos cikk és öt tudományos monográfia szerzője. Oroszország és Európa címmel magyarul is megjelent orosz geopolitikai szöveggyűjteménye. A tavaly alakult Orosz-Magyar Baráti Kapcsolatokért társaság elnökhelyettese.
Máté T. Gyula
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése