A SZERETET- et, mivel ártatlan, igazságos, és türelmes, nehéz elviselni azoknak, akik meglátják benne szeretetlenségüket, igazságtalanságukat, durvaságaikat. El kell tenni az útból, meg kell semmisíteni.
Jézusom, segíts megbocsátanunk azoknak, akik igazságtalanul elítélnek, összetörnek bennünket és gyógyítsd be testi-lelki sebeinket, amelyekből igazságtalanságunk és ítélkezésünk fakad.
(Urunk, Jézus!) Ne engedd, hogy a Tőled kapott adományokat, erőt arra fecséreljük, hogy azt kutassuk, kinek volt igaza és kinek nem!
2.Jézus vállára veszi a keresztet
A Szeretet, szeretettel hordoz másokat. Legyen akár súlyos kereszt is, nem hagyja ott, nem felejti el, nem fordul el tőle, hanem érte nyúl és átöleli. Vállára veszi, és örömmel viszi, mint a megváltás zálogát.
Uram, Te minden embert felszólítasz, hogy kövessen téged. Követésed megkívánja, hogy mindennap felvegyük keresztünket. Te azonban alászállsz oda, ahol mi vagyunk, a legmélyebb mélységbe is, hogy magadra vedd mindazt, ami fogva tart bennünket. Minden ember közelében vagy. Még azokat is felkeresed, akik meghaltak anélkül, hogy egyáltalán megismerhettek volna téged. (1Pt 3,19-20).
Jézusom, adj nekünk erős hitet, hogy bármilyen nehéznek tűnik is olykor egymást hordozni, szeretettel és örömmel tudjuk magunkhoz ölelni mindazokat, akiket életünkbe
adtál!
3. Jézus először esik el a kereszttel
A Szeretet törékeny, bármilyen erős is. Ha nem kap éltető erőt, ha gondoskodás, megértés, elfogadás helyett elutasítás, árulás és rúgások érik, ereje elfogy és haldokolni kezd.
Jézusom! Add, nekünk a Te szívedet, hogy mindig meglássuk, mire van szüksége a körülöttünk levőknek, hogy szeretetünk-szeretetük életben maradhasson, és növekedhessen!
Merjünk küzdeni az elnyomottak jogaiért akár hívők, akár hitetlenek! Legyünk szolidárisak a legszegényebbekkel! A tetteink beszéljenek, mert a puszta szó csak kábítószer!
4. Jézus édesanyjával találkozik
Milyen jó, hogy van Valaki, aki minden gondolatunkat, vágyunkat ismeri és csak szeretni tud! Édesanyánk mindig megbocsát!
Ő velünk van akkor is, amikor még a barát is megtagad, és elárul. A legnehezebb pillanatokban is ránk talál, és imája velünk marad mindörökké!
(Urunk, Jézus! Add, hogy földi zarándokutunk során minden fontos helyzetben találkozhassunk édesanyáddal, hogy segítségével biztosan hozzád érkezzünk és a ránkbizottakat is hozzád vezessük!)
5. Cirenei Simon segít Jézusnak
Igen, a Szeretet sokszor segítségre szorul. A segítség jutalma viszont, maga a SZERETET! Ha legyőzzük önzésünket, ha oda merünk hajolni az elesetthez, ha merjük átkarolni a beteget, hordozzuk a ránk bízottakat, megláthatjuk bennük az ISTEN arcát…
mert magát Jézust öleljük, és Ő vezet tovább, ha az első lépést, az első mozdulatot megtesszük FELÉ.
Egyszál magadban nem tehetsz nagy dolgokat. De ha másokkal egyesülsz -- akiket szintén Krisztus szeretete itatott át --, megnyílik az ösvény, amely a terméketlenségbôl a közös alkotáshoz vezet. Ha pedig a közösség a kiengesztelôdés kovászaként él a nagyobb egységben (az egyházban), akkor lehetôvé válik még a lehetetlen is.
Távol attól, hogy szalmalánggal lobogj, add oda teljesen életedet, hogy az Isten napról napra veled együtt alkothasson.
6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak
A Szeretet mindig odaadja magát. Ha az arcát töröljük le, az arcát írja a tenyerünkbe, ha a szívét kérjük, azt adja nekünk. Veronika egy volt a sok közül, mégis MINDENT megkapott, mert JÉZUSNÁL mindenki egyetlen. Milyen apróság: egy mozdulat, egy gondolat, egy lépés, egy zsebkendő, egy mosoly..
A Szeretet nem is vár mást, vagy többet, csak amennyire képesek vagyunk az adott pillanatban…
és ezekből az apró morzsákból tevődik majd össze halálunk óráján
Örök Életünk Kenyere
Meg kell szabadítanunk szívünket a földies gondolkodástól és szabadon kell szolgálnunk... Isten szeretetének kell képessé tennie bennünket a feltétlen szolgálatra. Minél visszataszítóbb a munka, annál nagyobb szeretetre van szükségünk, ha a nyomor leplébe burkolódzó Úrnak segítségére akarunk sietni...
(Urunk, Jézus! Adj bátorságot, hogy merjünk segíteni minden szükséget szenvedőnek!)
7. Jézus másodszor esik el a kereszttel
Az esések hozzátartoznak életünkhöz, a kudarcok erősítik a lelkünket. De az eséseknek mindig megvan az oka, amiért valakinek felelnie kell. A Szeretet együtt-érző, bizalomra épül, és viszonzást vár. Ha valamelyik hiányzik, könnyen megsérülhet. Olyankor nem elég rászólni, hogy álljon fel. Fel kell segítenünk, vele kell maradnunk, és be kell kötöznünk a sebeket.
És nem elég bekötözni, ápolnunk kell mindaddig, amíg be nem gyógyul és újra ép nem lesz a kapcsolat, a test, a lélek!
Megbánás, megbocsátás, jóvátétel...
Add Jézusom, hogy mindig megtegyem ezt a három lépést!
8. Jézus siránkozó asszonyokkal találkozik
A Szeretet sohasem sajnálni való, bármilyen kínokat áll is ki.
Sajnálni és siratni azt kell, akiben nincs Szeretet, akiben a szenvedés átkokat és harcokat indít el Isten, ember és önmaga ellen és még jobban megkeményíti a szívét.
A Szeretet minden fájdalmát és könnyét felajánlja azért, akitől kapja.
Ne sirassuk azt, aki életét tudja adni barátaiért.
Magunkat sirassuk, ha mi erre még nem vagyunk képesek.
Ó Istenünk, minden ember Atyja, te mindnyájunktól azt kívánod, hogy szeretetet vigyünk oda, ahol elnyomják a szegényeket, örömet oda, ahol az egyházon erôt vett a csüggedés, kiengesztelôdést oda, ahol az emberek elszakadtak egymástól; apa a fiától, anya a lányától, férj a feleségétôl, hívô attól, aki nem tud hinni, keresztény a keresztény testvértôl.
(Add Urunk, hogy ne méregessük szeretetünket, hanem tudjuk életünket adni barátainkért!)
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Mélységek és magasságok. Sokszor találjuk magunkat a mélyben, miután azt hittük, hogy már meghódítottuk a csúcsokat. Sokan vagyunk még, akik hitetlenségünkkel, félelmeinkkel, és bizalmatlanságunkkal újra és újra süllyedni kezdünk "az élet tengerén".
Urunk, TE tudod, hogy mennyire esendők vagyunk Nélküled. Ezért előre mentél, hogy ne legyen olyan mélység, ahol ne találkozhatnánk
VELED...
(Urunk Jézus! Add, hogy eleséseink során valóban találkozzunk Veled és irgalmas szereteted segítségével, a szentgyónásban megtisztulva továbbhaladjunk az Általad kijelölt úton.)
10. Jézust megfosztják ruháitól
A Szeretet mindig kiszolgáltatja magát..
Ó Jézusom! Hányszor alázzuk meg egymásban a Szeretetet kegyetlenkedéseinkkel, hálátlanságunkkal... Úgy állsz most itt, teljesen kiszolgáltatva, védtelenül, ahogy a Szent Ostyában is adod magad.
Isten azonosította magát az éhezôkkel, a betegekkel, a mezítelenekkel, a hontalanokkal. Nemcsak a kenyér, hanem a szeretet, a gondoskodás és az elismerés után éhezôkkel; nemcsak a hiányos öltözet miatt csupaszokkal, hanem azokkal is, akik az idegenekkel szemben tanúsított irgalmatlan bánásmód miatt mezítelenek; nemcsak azokkal a hajléktalanokkal, akiknek hiányzik a tetô a fejük fölül, hanem mindazokkal, akiktôl megvonják az emberi szó melegét.
Együttérzés nélkül munkánk csak szociális tevékenység lenne, nagyon jó és hasznos, de nem volna Jézus Krisztus munkája, nem volna a megváltás része. Jézus úgy akar segíteni, hogy osztozik sorsunkban, magányunkban, szenvedésünkben, halálunkban. Azáltal váltott meg minket, hogy eggyé vált velünk.
Nekünk is osztoznunk kell a szegények sorsában, mert csak akkor vihetünk nekik megváltást, akkor vihetjük Istent életükbe, ôket pedig Istenhez, ha velük vagyunk.
11. Jézust keresztre feszítik
Fejeden töviskoronával, testedben égő kínokkal szögeinknek tártad tenyered. Igen, a Szeretet mindent elvisel, még azt is, ha nem szeretik viszont, még azt is, ha halálra kínozzák, még azt is, ha megölik.
Ó Jézusom! Hányszor feszítettelek meg a körülöttem lévőkben szeretetlenségeimmel! Taníts alázatodra, hogy engedelmesen tűrjem és szívből megbocsássam, amikor bennem szegeznek oda a Keresztre.
Igazi kereszténynek lenni annyit tesz, mint Krisztust valóban befogadni és egymás számára Krisztussá lenni; szeretni, ahogyan Krisztus szeretett minket a kereszten. Szeretnünk kell egymást, és önmagunkat oda kell ajándékoznunk egymásnak.
12. Jézus meghal a kereszten
A Gonosz órája ez, amikor a bűn legyőzte az ártatlanságot. Sikerült megölnie a Jót, sikerült összetörnie a tükröt, amely megmutatta álnokságát, de TE, ezt az órát is megszenteled.
Amikor az ember az Isten helyére tör, a Sátán diadalmasan fölkacag.
Amikor elsötétül a Világ, mert a teremtmény pusztítja el Teremtőjét, TE akkor sem fordulsz el megundorodva tőlünk.
Bár Tested élettelenül függ a Keresztfán, de kilehelt Szent LELKED irgalmával betölt, és újjászül bennünket.
Ha néha testvéreinknek éhen kell halniuk, ez nem azért van, mintha Isten nem gondoskodna róluk, hanem mert te meg én nem voltunk a szeretet eszközei Isten kezében, hogy ruhát és kenyeret adtunk volna nekik. Mert nem ismertük föl Krisztust, amikor Ô rongyos éhezô vagy magányos ember álruhájában vagy kitaszított gyermek képében újból közénk jött és menedéket keresett.
(Urunk, Jézus! Add, hogy mindig felismerjünk Téged mindazokban, akik hozzánk jönnek.)
13. Jézust leveszik a keresztről
Édesanyád végre, annyi szenvedés után, most még egyszer magához ölelheti megkínzott, élettelen testedet. De bűntelen lelke nem lázad, nem átkozódik, és nem sajnálja saját magát. Csak mérhetetlen fájdalommal nézi, mit tud tenni a bűn a Szeretettel. Veled együtt mondja:
Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!
,,Szeressétek egymást!'' Ha ezt a parancsot eltöröljük, Krisztus egyházának egész építménye összedôl...
Közösségünkben a szegények iránti szeretetnek olyannak kell lennie, mint a lángoló tűz. Ahogy az elhamvadó tűzzel sem törôdik már senki, ugyanúgy közösségünk sem lesz már senkinek sem hasznára és el is pusztul, ha hiányzik belôle a szeretet.
(Urunk, Jézus! Add, hogy sohase hiányozzék belőlünk a szeretet!)
14. Jézust sírba teszik
TE a sírba is elkísérsz minket. Egyetlen pillanatra sem hagysz egyedül, életünk minden helyzetében velünk akarsz maradni.
Akárhányszor gördít elénk követ a Sátán, akármekkora súlyú is a vétkünk,
TE értünk jössz Angyalaiddal elhengeríted a követ…
hogy létünk értelme feltárulhasson előttünk,
és elnyerjük
az
ÖRÖK ÉLETET
Urunk, segíts minket, hogy megtanuljuk elviselni a mindennapi élet terheit és kínjait. Hadd nyerjünk kereszthalálod és feltámadásod által új erôt, hogy az élet egyre nagyobb és alkotóbb teljességére jussunk. Te ugyanolyan türelmesen és alázatosan szálltál alá az emberi élet mélységeibe, mint ahogy szenvedésed és keresztrefeszítésed kínjait elfogadtad. Segíts minket, hogy a naponta újból adódó veszôdségeket és nehézségeket jókor jött alkalomnak tekintsük arra, hogy növekedjünk emberségünkben és hozzád hasonlóbbá váljunk. Tégy minket képessé arra, hogy az ilyen helyzetek próbatételét türelmesen és bátran kiálljuk, és erôsítsd meg bennünk a segítségedbe vetett bizalmat.
Ha meghalunk veled, veled együtt föl is támadunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése