Népszerű bejegyzések
-
A titkot Németh Miklós volt miniszterelnök árulta el. Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden tegnap a Hamvas Béla...
-
Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezére...
-
T. Csilik János, Kraszna-i Római Katolikus plébános rövid életrajza 1956. szeptember 20-án születtem, Szentjobbon , Bihar megyében. Hisze...
-
"Húsz éve folyamatosan vesszük fel minden évben a kölcsönöket, mert jobban, kényelmesebben akarunk élni, mint amennyire a munkavégzésün...
-
Ami meglepett, az a hatalmas feszültség, harag, elkeseredettség, - és ha nem lennék ferences szerzetes, akkor talán azt is kimondanám, hogy ...
-
Július 14-én és 15-én tartják Barkán a Kármelhegyi Boldogasszony Skapuláré Társulatának búcsúját. Július 14-én szombaton 14 órakor harangs...
-
Minden évben találkoznak azok a szerzetesi közösségek, amelyek Szent Ferenc családjához tartoznak, de a 800 éves jubileum alkalmából szeptem...
-
Makovecz Imre a világról 2010.07.26 Az idén hetvenöt esztendős, súlyos betegen is dolgozó Makovecz Imre cigány falut épít azoknak a romáknak...
-
Az új esztendőben mindannyian keressük, hogy merre tovább? Nekem is meg kellett hoznom saját, súlyos döntésemet. Az idő fogja igazolni, hogy...
-
Talán a téli szürkeségből fakad, talán életem barátságtalanná fordulása teszi, gyakran érzem mostanában, hogy kirúgták hónom alól a mankót, ...
2012. május 16., szerda
Életfélelem nélkül
Az elmúlt napokban ágyba kényszerített betegségem.
Halálfélelem már rég nincs bennem.
Kicsit elszomorodtam, mert annyi teendőm lenne.
Végtagjaim is egyre érzéketlenebbek.
Olvasással igyekeztem erőt meríteni magamba.
Paolo Coelho gondolatát olvastam:
Leírja, hogy egy nehéz sorsú asszony megvilágosodást keresett megpróbáltatásai hátterére, a továbbiakra.
Egy magas hegyre indult, hogy Istenhez közel kapjon választ.
Előtte öregember kapaszkodott felfelé, hátán nehéz teherrel.
Megelőzte, visszapillantva, arcán ott látta szenvedése nyomait.
Azután az öreg ledobta magáról terhét.
Az asszony az öreg arcán megjelenő megkönnyebbült mosolyt látva megkérdezte:
Mi jön ezután?
Az öreg visszavette hátára terhét, majd fiatalos lendülettel elindult lefelé.
Így vagyok magam is.
Megtanultam könnyíteni terheimen, nem félek terhemet cipelni.
Tudom, hogy Isten ad elég erőt, időt, társakat küldetésem teljesítéséhez.
Meggyőződésem, hogy életemnek vannak még értelmes feladatai.
Csaba Testvér gondolata jut eszembe:
„ Életünket nem arra kaptuk, hogy reggeltől estig a tükör előtt pattanásainkkal bíbelődjünk, hanem arra, hogyszeressünk, alkossunk, teremtsünk, éljünk.”
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sok kegyelmet! Szeretettel: Éva
VálaszTörlés