Kérjetek,s adatik

Életem első ötven évét úgy éltem, hogy tartózkodtam minden külső segítség igénybevételétől. Úgy gondoltam, hogy ami saját erőből nem megy, az lehetetlen. Ha valaki felajánlja segítségét, soha nem hátsó szándék nélkül teszi. Meg kellett tapasztaljam Isten jelenlétét, végtelen szeretetét, hogy kérni tudjam. Ma már teljes szívemből, hittel, reménnyel telve kérem Őt. Így tettem vasárnap is, amikor beálltam a betegek közé, a szentségek felvételéhez. Szemléletesen László Atya orvosi rendeléshez hasonlította a szertartást. Saját életpéldám a bizonyíték, hogy van gyógyulás függőségből, depresszióból, csak megfelelő személytől kell kérnünk. Akkor az ambuláns lap aljára kerül a bejegyzés: Egy hét múlva kontroll!