Népszerű bejegyzések

2013. június 30., vasárnap

Kármelhegyi Boldogasszony Búcsú Barkán

A Kármelhegyi Boldogasszony Skapuláré Társulatának Barka-i szent búcsúja PROGRAM: Július 20. – szombat 12,00 órától jönnek a zarándokok különböző tájakról, keresztaljával, harangszó fogadja őket. Gyóntatás folyamatosan a templomkertben. 16,00 órakor magyar nyelvű szentmise, a Skapuláré Társulat elhunyt tagjaiért . 18,00 órától előadás gyakorlati témákról, Dr. Korzenszky Richárd atyával, a tihanyi apátság elöljárójával. Utána szentmise. 21,00 órakor szlovák nyelvű szentmise 23,00 órakor diákmise magyar nyelven. Utána – jó időben – gyertyás körmenet a Béke – Barlanghoz. - Éjszakai szentségimádás a kegytemplomban. Július 21. – vasárnap 5,00 órakor görög katolikus szent liturgia magyar nyelven 7,00 órakor reggeli szentmise magyar nyelven. 9,00 órakor ünnepi szlovák nyelvű szentmise Mons. Vladimir Filo rozsnyói megyéspüspökkel 11,00 órakor ünnepi befejező magyar nyelvű szentmise, Dr. Korzenszky Richárd atyával, a tihanyi Bencés apátság perjelével. Szentmise után a perjel úr megszenteli a skapulárékat és megáldja az új skapulárés tagokat. Szentmisékre a plébánia előszobájában lehet majd feliratkozni. Szintén ott lehet skapulárékat, kegytárgyakat vásárolni. Utána ünnepi ebéd a kastélyban a liturgiát végző személyek és segédkezők számára. Egyben kérjük a kedves Híveket, hogy ha van olyan rokonuk vagy ismerősük, aki elhunyt, és tagja volt a Skapuláré Társulatnak, szíveskedjen közölni ezt a barkai plébánia hivatallal, és elküldeni a meglévő beiratkozási lapot, hogy az elhunyt tagokért imádkozhassunk az Úr oltáránál. Előre is köszönjük mindenkinek a búcsú előkészítésében és lebonyolításában nyújtott kétkezi, pénzbeli és ima-támogatását. Az Úristen, a Kármelhegyi Boldog Asszony és az összes szentek, és szent Angyalok áldása legyen ezen a szent búcsún és mirajtunk. Ámen.

2013. június 25., kedd

Isten akaratában

Szomorú hírt kaptam a mai napon. Katalin Nővéremet második férje elhagyta, albérletbe költözött. Ez indított töprengésre. Magam is kétszer házasodtam, mindkétszer válás lett a vége. Igyekeztem rendbe tenni, azt mondtam feleségemnek, nem lehet így vége, mert minket Isten is egymásnak teremtett. Akkor még nem tudtam, hogy feladatom csak addig volt, amíg feleségem és kisfia összeszedte magát. Addig volt feladatom, amíg értékeimből mind többet át tudtam adni nekik. Válásunkat követően Isten a debreceni ferences közösséghez vezérelt, mert ott vártak új feladatok. Nem kerestem magam mellé új feleséget, mert jegyességre készülök Jézussal, akit szerelmes hittel szeretek, követek. Életünk során hányszor kérdezzük magunkat, hogy mit követtem el, hogy Isten így büntet? Már tudom, hogy Ő mindig tudja, mi jó nekem. Bár az Úr imájában, akár naponta többször is elismételjük: „Jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod”. Vajon komolyan is gondoljuk, mert kellene. Bátorság, erő kell hozzá. Isten akaratában megerősödve tudjuk elviselni keresztjeinket, hogy az Ő országába jussunk.

2013. június 20., csütörtök

A Bilberg Társaságról

Antikommunista összefogást és európai-amerikai együttműködést hirdetett, a titkolózása miatt viszont a legvadabb összeesküvés- elméletek főszereplőjévé vált a Bilderberg-csoport. A támadások után jelezték, hogy most már kicsit nyitnak, ám a konferenciájukra továbbra sem engedték be a sajtót. Igaz, a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzőkönyvek alapján nem különösebben izgalmasak a csoport ülései. A legbefolyásosabb üzletemberek titkos társasága, akik a háttérből irányítják a világot. Céljuk a világkormány bevezetése, az emberiség háromnegyedének elpusztítása, esetleg a világkommunizmus elérése - ilyen összeesküvés-elméletekben lehet találkozni az egyik legtitokzatosabb társaság, a úgynevezett Bilderberg-csoport nevével. Az 1954 óta évente megrendezett, zárt ajtók mögött tartott konferenciákon valóban a nyugati világ legbefolyásosabb emberei, amerikai elnökök, vezető politikusok és üzletemberek vettek részt. Az utóbbi években a csoport igyekezett működését átláthatóbbá tenni, hogy elejét vegye a találgatásoknak. Az idei, az angliai Watfordban megrendezendő konferencia közelébe először engedtek nagyobb számban tüntetőket, és egy „nem hivatalos sajtóközpontot" állítottak fel a kíváncsiskodók fogadására. Az összeesküvés-elméletek szerint a csoport az egész világot behálózza, így feltételezések szerint magyar tagjaik is vannak. Többek között Surányi Györgyöt, a jegybank volt elnökét és Bokros Lajost, a volt pénzügyminisztert, politikust is bilderbergistának tartják. Utánanéztünk, mi igaz a feltételezésekből. Náci vonal Az eredeti Bilderberg-konferenciát 1954-ben rendezték meg a hollandiai Oosterbeek-ben, a rendezvénysorozatnak később nevet adó Bilderberg hotelben. A gyűlést többek között Józef Retinger lengyel emigráns politikus és (a 2004-ben elhunyt) Bernát holland herceg kezdeményezte, akik aggodalommal figyelték a Szovjetunió agresszív politikáját és az Európában erősödő Amerika-ellenességet. A csoport elleni tiltakozók Fotó: AFP / Justin Tallis Bernát herceg személye már önmagában okot adhat az összeesküvés-elméletekre: egyetemi évei alatt a német származású herceg erősen szimpatizált a nemzetiszocializmussal, 1934-ben az SA, majd a Reiter-SS (SS lovasság) tagja lett, később azonban kiábrándult a mozgalomból, Dánia német megszállása után Nagy-Britanniába ment, ahol a Brit Királyi Légierő pilótájaként harcolt, és a brit titkosszolgálat is megpróbálta beszervezni. A hercegen kívül a konferencia megrendezése körül bábáskodott Walter Bedell Smith, a CIA akkori vezetője és Charles Douglas Jackson, a pszichológiai hadviselés szakértője, Eisenhower amerikai elnök tanácsadója is. Az első, 54 politikus, üzletember és médiaszemélyiség részvételével zajló esemény sikere után a szervezők úgy döntöttek, a gyűlést minden évben megrendezik. Megszületett a mai struktúra, Retingert kinevezték a szervezőbizottság örökös vezetőjének, és bevezették az úgynevezett „Chatham House” szabályokat, vagyis a résztvevők a gyűlésen bármit mondhatnak, az ott folyó beszélgetés tartalmát viszont nem hozhatják nyilvánosságra. Kommunisták vagy kapitalisták? A titokzatoskodó csoport körül már egészen korán elindultak a találgatások: 1964-ben egy ultrakonzervatív aktivista, Phyllis Schlafly azt állította, hogy a Bilderberg-csoport tagjai irányítják az amerikai Republikánus Pártot. Jim Tucker újságíró - aki a saját állítása szerint maga is részt vett az egyik ülésen -, az 1970-es években egyenesen világkormánynak nevezte a Bilderberg-csoportot. Magyarországon Drábik János számít a Bilderberg-csoporttal kapcsolatos teóriák egyik legismertebb propagálójának, de a Kiút a globalizációs zsákutcából című könyvében Csath Magdolna közgazdász, a Professzorok Batthyány Körének tagja is szentelt egy kritikus fejezetet a témának. Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mi a célja az "összeesküvésnek" és mik a módszereik. Schlafly például azt állította, hogy az antikommunista céllal létrejött csoport az amerikai kormányokat befolyásolva a világkommunizmust próbálja megvalósítani. A későbbi elméletek szerint viszont épp egy szabadpiacos világállam megalakításán munkálkodnak. Drábik szerint egy olyan kétpólusú világtársadalom létrehozására törekednek, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szűk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenőrzi a gazdaságot, és mindenki más tőlük függő, bérből és fizetésből élő alkalmazott. A gyanút, hogy világuralomra törnek, maguk a csoporttagok sem mindig igyekeztek eloszlatni magukról. 2001-ben az egyik alapítótag, Denis Healey, azt mondta: "túlzás azt állítani, hogy egy világkormány létrehozásán fáradozunk, de nem teljesen igazságtalan. Mi a Bilderbergben úgy éreztük, nem lehet örökké ok nélkül harcolnunk egymással, embereket ölni, milliókat tenni hontalanná. Ezért úgy gondoltuk, egy világméretű közösség jó dolog lenne.” Ufók, népirtás, drog Viszonylag új elem a konspirációs teóriákban, hogy a csoport célja valamilyen okból az emberiség népességének drasztikus csökkentése háborúk vagy járványok segítségével, hogy a kevesebb embert könnyebben uralhassák. Alex Jones amerikai rádiós és konteó-gyártó a csoport motivációit is tudni véli: szerinte a bilderbergesek, a DMT nevű drogot fogyasztják, amitől „azt hiszik, más dimenziókból jött idegenekkel állnak kapcsolatban”. Az ufóhívő vonalat erősíti Paul Hellyer volt kanadai védelmi miniszter, aki a napokban nem kis megrökönyödést kiváltva kijelentette: „a Földet egy titkos társaság vezeti, melynek tagjai többek közt a nemzetközi bank- és olajkartell, a titkosszolgálatok, a Bilderberg-csoport és Kanada”, akik eltitkolták, hogy a földönkívüliek már többször jártak a Földön, pedig az amerikai kormányban is dolgozik „legalább kettő” idegen. Van magyar tag Ha hihetünk a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzőkönyveknek, „Bilderberg-csoport” tulajdonképpen nem is létezik. A Bilderberg-találkozók ugyanis inkább tekinthetők egy konferencia-sorozatnak, amelyet egy folyamatosan változó tagságú, úgynevezett Kormányzó Bizottság szervez meg. Hogy mi alapján áll össze ez a bizottság, nem tudható pontosan, egyesek szerint a holland királyi család jelöli ki a tagjait, mások szerint a bizottság aktuális elnöke nevezi ki őket. Fotó: AFP / Justin Tallis Ugyanakkor a konferenciák résztvevőinek névsorát végignézve nem tűnik teljesen elrugaszkodott elképzelésnek az, hogy a „Bilderberg-tagok” irányítják a világpolitikát, vagy legalább is nagy befolyással vannak rá. A gyűléseken amerikai elnökök, brit miniszterelnökök, a legnagyobb bankok és cégek vezetői vettek részt. Az utóbbi években felszólalt a konferencián Angela Merkel német kancellár, János Károly spanyol király, Bill Gates, a Microsoft alapítója, Andreas Treichl, az Erset Bank vezérigazgatója és John Kerry amerikai külügyminiszter is. Azonban a csoportnak gyakorlatilag nincs tagsága, a legtöbb résztvevőt a szervezők hívják meg a konferenciákra, akik ügyelnek rá, hogy a legnagyobb nevek kapjanak meghívót. Ez alapján a Bilderberg-konferencia inkább egy éves, zárt ajtós fórumnak tekinthető. A csoportot sokan tartják egyfajta királycsinálónak, hiszen több vezető politikus, például Margaret Thatchert, Bill Clintont és Tony Blairt már megválasztásuk előtt meghívták a konferenciára, sugallva, hogy a csoport többi tagja juttatta hatalomra. Azonban a résztvevők többsége már azelőtt befolyásos szereplő volt, hogy kapcsolatba került volna a csoporttal. Thatcher például már a Konzervatív Párt elnökeként, Blair árnyékminiszterként, Clinton Arkansas kormnányzójaként kapott meghívót. Magyarországról Bokros Lajost, Járai Zsigmondot és Surányi Györgyöt szokták a résztvevők között emlegetni. Az egyes beszámolókban, könyvekben "tagként" emlegetett magyarok közül Surányi Györgyöt, a CIB Bank elnökét sikerült a hvg.hu-nak elérnie, aki megerősítette, valóban részt vett a konferencián, részleteket azonban nem kívánt elárulni. Nem sikerült Kanada felosztása Az összeesküvés elméletek hívei előszeretettel beszélnek a Bilderberg-csoport konkrét, szerintük leleplezett terveiről. 1997-ben a Toronto Star című kanadai napilap közölt olyan, állítólag bennfentes információkat, amely szerint az az évi, Kanadában rendezett Bilderberg-konferencia célja az ország felosztása, majd az Egyesült Államokba való beolvasztása lesz. Csakhogy Quebec állam tervezett kiválását Kanadából akkoriban nem egy szűk elit, hanem a quebeciek csaknem fele támogatta, egy 1995-ös népszavazáson kevesebb, mint egy százalékon múlt, hogy Quebec független állam legyen. Feltehetően az összeesküvés-elméletek hatására a csoport az utóbbi években enyhített a szokásos titkolózáson. A konferenciáknak hivatalos weboldalt jegyeztek be, ahol közzétették az eddigi konferenciák tematikáját, az utóbbi pár gyűlés meghívottjainak és a Kormányzó Bizottság tagjainak listáját. Az ide watfordi gyűléshez már a tiltakozókat is közel engedik, és „nem hivatalos sajtóközpont áll majd az eseményre várt kíváncsi újságírók, tiltakozók és összeesküvéselmélet-gyártók tömegének rendelkezésére.” 1999-ben az egyik alapító tag, Denis Healey beszélgetésre hívta Jon Ronson brit oknyomozó újságírót, ahol azt mondta, “A Bilderberg az egyik leghatékonyabb nemzetközi csoport, ahol valaha jártam. A bizalmas légkör miatt az emberek következmények nélkül, őszintén beszélhetnek.” Ugyanezen a véleményen volt Surányi György is, szerinte a Chatham House szabályok lehetővé teszik, hogy a résztvevők kimondják a véleményüket anélkül, hogy tartaniuk kellene a média reakciójától. Hasonló szabályokat alkalmaznak egyébként az állam- és kormányfői megbeszélések, a Nemzetközi Pénzügyi Fórum (IFF), vagy akár a Visegrádi Négyek találkozói, ahol a zárt ajtós megbeszélés után legfeljebb egy, viszonylag kevés információt tartalmazó sajtóközleményt adnak ki. "Nem adnak ki parancsokat" Nem igazolták az összeesküvés-elméleteket a Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentumos sem. 2010-ben felkerültek az oldalra a csoport 1950-es és 1960-es években tartott gyűléseinek jegyzőkönyvei. A jegyzőkönyvekben nem szerepelnek a résztvevők nevei, csupán a hozzászólások. Ennek ellenére a jegyzőkönyvek nem utalnak arra, hogy a csoport bármiről is döntést hozna, csupán ténymegállapítások, értékeléseket tartalmaz. A hozzászólások szellemisége az amerikai hidegháborús szemléletet tükrözi, az 1956-os magyar forradalomról például azt mondták, a hatására gyengülhet a szovjet befolyás Kelet-Európában, és a többi országban hasonló felkelések indulhatnak el. "Mindenféle világpolitikai témát átbeszélnek, és, ahogy a csoport állítja, nem hoznak döntéseket, nem adnak ki parancsokat. De az összeesküvés-elméletek híveit ez valószínűleg semmi sem fogja meggyőzni, hogy a Biderberg-csoport nem a világkormány” - írta a dokumentumokat elemző a Skepticsblog.org. Forrás: Pí Klub/ Posta Imre/

Egyszerűen szép az élet

Miért bánkódnék, hogy életemben, szinte csak gyermekkoromban adatott meg a nyaralás? Most sem vágyom drága, külföldi luxusutak után. Csak addig nyújtózom, ameddig a takaróm ér. Aranka húgom fél esztendeje költözött Kecskemétre. Azóta készültem, hogy meglátogatom Őket. Manapság hónapokig kell gyűjtögetnem, szerveznem még egy rövid utazást is. Azután, az elmúlt hosszú hétvégén, még a csillagok állása is megfelelő volt. Csodás napokat éltem meg Kecskeméten. Láttam a végtelen pusztát, láttam a város szépségeit. A Barátok Templomában imádkoztam. Végigsétáltam húgom új munkahelyén, az S O S Gyermekfaluban. Bepillanthattam a tanyasi élet verítékcseppes romantikájába. Bográcsban készült kecskepörköltet ettem. Lovagolhattam, hogy tartásomon javítsak. Megerősítést nyert bennem: Egyszerűen szép az élet!

2013. június 6., csütörtök

Füzér Julián Atya visszaemlékezése Mindszenti József bíborosról

Füzér Julián atya Füzér Julián atya, az emigrációban élõ magyarok lelkipásztorának gondolatai Magyarország utolsó hercegprímásáról. Julián atya 1915-ben született. 1933-ban lépett a Ferenc-rendbe. 1939-tõl a rómáai Gregoriánumban szociológiát tanult, 1946-ban doktorált, majd Amerikába küldték elöljárói, hogy továbbfolytassa a tanulmányait. A háború után hazatérés helyett az emigrációban élõ magyarok lelkipásztora lett. Mindszenty bíboros életének jó ismerõje, több könyvet írt a szent életû hercegprímásról: „Szentnek kiáltjuk!” (Mindszenty-gyûjtemény, 1987), Mindszenty bíboros, a szent (Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstown, USA, 1990), Mindszenty bíboros a szentek között (Agapé, Szeged, 1995). 2005. június 14-én életének 91., szerzetességének 71., papságának 64. évében hunyt el Julián atya. – Mikor találkozott elõször Mindszenty bíborossal? – Amikor Rómában tanultam, 1946-ban jött Mindszenty bíboros Rómába, ugyanis akkor kapta meg a bíborosi kalapot. Egyetemista voltam, a hercegprímást csak távolról láttam ekkor. A Szentatya magánkihallgatáson is fogadta a bíborost, és amikor a szertartáson a fejére tette a bíbornoki kalapot ezt mondta: „A 32 közül te leszel az elsõ, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!” Mindszenty Rómában tituláris templomul az elsõ vértanú, a Szent István diakónus tiszteletére emelt Santo Stefano Rotondo templomot kérte. A Magyarországon kezdõdõ egyházüldözés szinte elõrevetítette, hogy mi vár a hitben kitartóakra. Engem ekkor kiküldtek Amerikába tanulni azzal a céllal, hogy majd onnan hazatérve tanítsak szociológiát. Nem így történt. A világháború után magyar emigránsok tömege érkezett Amerikába, és nem volt nekik papjuk. Az emigránsoknak pedig lelki gondozás kellett, és ez lett az én feladatom: megtartani õket kereszténynek és magyarnak. Nagy lelkesedéssel és odaadással kezdtem foglalkozni a magyar emigrációval. Sok nehézséggel kellett megküzdenem, de feladatomnak tartottam, hogy minél többet tudjanak az emberek a Magyarországon történtekrõl, a Mindszenty-perrõl. Arra az elhatározásra jutottam, hogy írni fogok, amennyit csak tudok ezekrõl az eseményekrõl, közölni fogok a magyar testvéreimmel mindent, amirõl tudomást szerzek. – Az emigráns magyarság mennyire ismerte az ekkor Magyarországon zajló eseményeket? – A Magyarországon történtekrõl tudtunk. Közvetetten, a nyugati sajtó útján jutottak csak el a hírek, hiszen az ország a kommunisták miatt el volt zárva a Nyugattól. Az emigránsok mindent tudni akartak az otthon történtekrõl. Szerettem volna az embereket megismertetni Mindszenty bíboros tevékenységével és az õt ért támadásokkal, ezért elkezdtem írni. Ugyanakkor a magyar kultúrát, a magyar történelmet, a magyar katolikus egyházat is meg akartam ismertetni a már háború elõtt emigráltakkal, hogy minél többet tudjanak a gyökereikrõl. Megpróbáltam összefogni az emigránsokat. 1956-ban alapítottam a Szt. László Iskolát a magyar gyerekeknek, lelkigyakorlatos házat építettem, minden héten egy cikket írtam a magyar újságba, elõadásokat tartottam, hogy a magyarságtudatot erõsítsem. A Katolikus Magyarok Vasárnapja c. újságban jelentek meg ezek a cikkek. Eszterhás István volt ennek az újságnak a fõszerkesztõje, jó tollú író volt, aki minden Magyarországról érkezõ hírre azonnal reagált a cikkeiben. Mindszenty bíborosról is írt, akinek tudtunk a meghurcoltatásáról, fogva tartásáról. Mindszentyt nagyon nagy nevû bíborosnak tartották már 1946-ban is. – Miért tulajdonítottak már 1946-ban a bíborosnak különös jelentõséget? – Kezdettõl kommunistaellenes volt. Nem volt egy pillanat az életében, hogy ne harcolt volna ellenük. Jól ismerte a kommunista tanokat, tudta, hogy Isten-és emberellenesek. S neki, mint Magyarország prímásának kötelessége mindent megtenni, hogy védje a magyarságot ezektõl a tévtanoktól. Eszményképe Szt. Ambrus püspök volt, akinek a tanítását magáénak vallotta. Szt. Ambrust eszményi püspöknek tartották. Szt. Ambrusnak püspöksége idején az állam és egyház viszonyával különösen nyomatékosan kellett foglalkoznia. Erre vonatkozóan meghatározott elveket fogalmazott meg, így aztán késõbb úgy tekintettek rá, mint az egyház jogainak védõjére. Mindszenty Szt. Ambrushoz hasonlóan vallotta, hogy a püspöknek védeni kell a híveket lelkileg, erkölcsileg, szellemileg. Ha szükséges, akkor ellent kell állnia az állam vezetõinek is, ha azok megsértik a keresztény erkölcsöt. Az állam nem avatkozhat be az egyház életébe, mert az állam vezetõjének nincs papi hatalma. Szent Ambrus ezt így fogalmazta meg: „ A bíbor nem ad a császárnak papi hatalmat. … A császárnak semmi joga Isten tulajdonához.” Az erkölcsi törvényeknek viszont az állam vezetõi is alá vannak vetve, kötelességük azokat tiszteletben tartaniuk. Az állam vezetõinek is engedelmeskedni kell Isten parancsainak. Az egyház az erkölcsi rend védõje, s neki, mint püspöknek az erkölcsi rendet és az egyház jogait kell védelmeznie. A szent életû bíborosnak szilárd meggyõzõdése volt, hogy ha az állam szemében alkalmatlannak látszik is, becstelenné nem válhat, vállalnia kell az üldöztetést, mert az egyház látható szent lelke a pap. Amilyen a pásztor, olyan lesz a nyáj. Mindszenty papjai szemében példakép volt. Az államtól kiutalt fizetést visszautasította, hogy megõrizze függetlenségét. Papjainak is ezt ajánlotta. Tudta, hogyha az egyház elveszíti függetlenségét, a kommunista állam rabszolgája lesz. Rendkívül puritán módon élt. Kenyéren és vízen böjtölt hetente kétszer, de a hét többi napjain is a legegyszerûbb ételek kerültek asztalára, a vendégei sokszor meglepõdtek ezen. Csupasz padlón aludt. Fûtetlen szobában dolgozott télen. Olyan történelmi idõszakban lett az ország fõpapja, amikor nemcsak a vesztes háború miatt voltak reményt vesztettek az emberek, hanem istentelen hatalom ragadta magához az állam irányítását. Ezért állította a hívõk elé Árpád-házi Szt. Margitot példaképül, és hirdette meg a Boldogasszony Évét. Hitte, hogy a történelmet a Gondviselõ Isten irányítja, akinek van hatalma arra, hogy mindent a javunkra fordítson. – A kommunista hatalom viszont mindent megtett, hogy elnémítsa Mindszentyt. – 1948 karácsony éjjelén tartóztatták le, vitték el az Andrássy út 6-ba. Kegyetlenül kínozták, lemeztelenítve többször megverték, gumibotozták, gerincét, ágyékát rugdosták, hetekig nem hagyták aludni. Aztán életfogytiglani fegyházra ítélték. A bíboros számított elítéltetésére, mert már elõre megírta az esztergomi káptalannak, hogy õ semmilyen összeesküvésben nem vett részt. S ha bármirõl vallana, az csak az emberi gyöngeségnek a következménye, és már elõre semmisnek nyilvánítja. Letartóztatása elõtt búcsúlevelet írt papjaihoz, amelyben Krisztusba vetett reményérõl tesz tanúságot. Aranyszájú Szt. Jánost idézte, akit szintén üldöztek, számûzetésbe küldtek, de a megpróbáltatások ellenére egyszerre tudott alázatos és méltóságteljesen bátor maradni. Mindszenty Aranyszájú Szt. Jánoshoz hasonlóan a Sátánnak tulajdonítja a történteket, a Sátán gyûlöli az emberi nemet, szörnyû szenvedéseket képes okozni. Mindketten úgy fogták fel a püspöki szolgálatot, hogy Isten õrnek állította õket a népük fölé. – Aranyszájú Szt. Jánost számûzték Konstantinápolyból, Mindszenty bíborosra az amerikai követségen töltött kényszerû „számûzetés,” majd 1971. után hazájának elhagyása várt. – Mindszenty 1971 után több lelkipásztori utat tett a világ különbözõ tájain emigrációban élõ magyarok között. 1973-ban látogatott el hozzánk, Amerikába. Én New Brunswickban voltam akkor az emigráns magyarok lelkipásztora. A templomot szerettük volna akkor tatarozni. Már korábban beszéltem a bíborossal Bécsben a Pázmáneumban, hogyha befejezõdnek a munkálatok, akkor eljön megszentelni a fölújított Szent László- templomot. Fogadott engem, én ekkor találkoztam vele elõször szemtõl szembe. Nagyon egyszerû volt, kicsit talán távolságtartó, de aztán késõbb, amikor már megismert, nagyon megszeretett. A bíboros elfogadta a meghívást, és a látogatása óriási szenzáció volt ekkor Amerikában, elõször találkozott az emigráció Mindszentyvel, akit a titkárai kísértek el útján. Találkozott a New York-i bíborossal, a sajtó az egész útját figyelemmel kísérte, interjúkat kértek tõle. A sajtóban nevezték el a felújított Szt. László- templomot Mindszenty bíboros katedrálisának. Itt, New Brunswickon én fogadtam. A bíboros meglátogatta a menekült magyarok nagy tömegét, a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. újságnak a szerkesztõjével is találkozott, meglátogatta a közelben lévõ magyar származású szerzeteseket. New Jersey államban, Matawanban imádkozott a „Könnyezõ Szûzanya” amerikai kegyhelyén, ez a hely egyébként nagyon meghatotta a bíborost. Eöry Gyula itt készítette a könnyezve imádkozó Mindszenty bíborosról azt a fényképet, ami késõbb ismert lett. Látogatásának végén velem is akart találkozni, ekkor beszéltem vele négyszemközt. Mindszenty bíboros átölelt engem, és azt mondta: „Julián atya, a Jóisten áldja meg mindazért, amit Amerikában tett. Arra kérem, hogy folytassa mindazt, amit eddig a magyarokért tett. Ezt a munkát maga a Jóisten nagy örömére, és a magyarság megmaradására végezte.” Azt mondta a bíboros úr, hogy folytassam ezt a munkát. Megáldott engem. Nagyon nagy megtiszteltetés volt ez a számomra. Úgy éreztem ekkor, hogy nemcsak egy nagy magyarral, hanem egy igazán nagy szenttel állok szemközt. Fogadalmat tettem, hogyha a Jóisten megadja az erõt, megadja a lehetõséget, akkor azon leszek, hogy Mindszenty bíboros életszentségét hirdessem. Mikor a bíboros meghalt, mi magyarok összejöttünk a Szt. László- templomban, és nem gyászmisét mondtunk érte, hanem a nagy fõpapokról szóló szentmisét végeztük a legszebb arany miseruhában a hívõk tömegének részvételével. A templom tele volt magyarokkal, mi ünnepeltük a nagy bíborost és szentet. Késõbb is mindent megtettem azért, hogy a bíborost szentté avassák. 1948-ban, utolsó körlevelében írta a híressé vált mondatot: „Állok Istenért, egyházért, hazáért!” Egész életével errõl tett tanúságot, élete áldozat volt a magyar népért, méltó rá, hogy népünk nagy szentjei között tiszteljük. (Haider Márta)

2013. június 1., szombat

Kaukázusi törpefarkas

Egy augusztus végi napon történt, hogy Lóri fiacskám, nagymamájával örvendezve érkezett vissza Beregszászról. Nézd, mit kaptam! Mutatta kezében reklámszatyrát. Óvatosan belenyúlt, nyöszörgő kiskutyát tett elém. Átcsempésztem a határon. Családunk kényeztetni kezdte a kis jövevényt. Nevét, az ismert rajzfilmfigura után kapta, Bubunak hívtuk. Szépen cseperedett, rövid idő elteltével a család, és a környék kedvence lett. Azután hirtelen elérte a rettegett betegség, a szopornyica. Állatorvost hívtunk, aki nem sok jóval biztatta családunkat. Szomorúan lemondtunk róla, otthonunk csendes sarkában ápoltuk, és imádkoztunk felépüléséért. Egy hét telt el, amikor óvatosan lefetyelni kezdte az elé rakott húslevest. Rövid idő elteltével határozott fejlődésnek indult. Igazi személyiséggé cseperedett. A Gyermekváros szolgálati lakásában éltünk akkoriban. Bubu lakásunkban élt, de amikor tehette, a szolgálati lakásokat összekötő „Futrinka utcán” randalírozott. Szomszédaink és a Tiszadobra érkező túristák imádták és rettegtek tőle. Amikor elkapta a harci láz, félelmetesen vicsorgott, hátán a szőr égnek meredt, mint egy vadkannak. Nekirontott mindennek, mindenkinek, akitől veszélyeztetve érezte birtokát. Senkiben nem tett kárt, de képes volt kerékpáros postásunkat a falu végéig üldözni. Gyakran kérdezték, milyen fajta? Kaukázusi törpefarkas, mondtam ilyenkor. Szemhunyorításomat csak kevesen vették észre. Mindenki tudta, hogy feleségem családja, a kárpátaljai Beregszászról származik. Odakinn betolakodó magyarként, itt ukránként tekintettek rájuk. Lóri fiacskám szeptemberben iskolába kezdett járni, alig várta, hogy az órák végeztével, újra kiskutyájával játszhasson. Feleségemmel felváltva dolgoztunk, ezért gyakran rám hárult a feladat, hogy kisfiunkkal tanuljak. Ma is mosolyogva gondolok vissza ének korrepetálásaimra. Saját zenei érzékemmel nem volt baj, de Lóri botfület örökölt. Az énektanulást furulya egészítette ki. A gyakorlás során, Bubu érdeklődve telepedett mellénk, majd szinte éneklő hangon kísérte Lóri játékát. Akkoriban időm legjavában úton voltam autómmal. Ilyenkor Bubu alig várta, hogy beugorjon a kocsiba. Az ölembe telepedett, majd mellső lábait a kormányra, tette, mintha ketten vezetnénk. Imádtunk autózni. Bubu vakmerő kutya lett. Mindenre rátámadt, ami mozgott. Kétszer is előfordult, hogy autóm kereke alá került. Túlélte. Végzete vakmerősége lett, mert nekirontott egy németjuhász őrző- védő kutyának. A nagykutya egyetlen roppantással végzett vele. A kutyus elvesztése, egész családunkat letörte. Életem során istentagadó életet éltem, de tudat alatt, mindig ott volt bennem, az élet minden megjelenési formájának tisztelete. Amikor kertes házban éltem, alighanem „habókos” öregúrnak tartottak, mert beszélgettem növényeimmel, állataimmal. Ma is lelkemben őrzöm virágaim, állataim szeretett emlékét. Úgy tekintek rájuk, mint Isten mosolyára.