A lélek hangja

Gondolataimat a Szentatyától vett idézettel kezdem: „A zene a lélek kifejeződése, a személy belső világából ered, az igaz, a jó és a szép dolgokért alkotja meg az ember. Nem véletlen tehát az sem, hogy imánkat is olykor zene kíséri – mondta a pápa. A zene felcsendíti lelkünket, érzékeinket, ilyenkor Istennel találkozunk.” /XVI: Benedek / A tegnapi napon, ferences klubunk első találkozójára zenét vittem magammal. A CD Lélekhangok című válogatás, amely Pál Apostol Szeretehimnuszával indul, majd az Ave Maria hangjai csendülnek fel. Hogy mennyire igazak a Szentatya szavai, saját életpéldámból is jól kitűnik. Amíg lelkemben békétlenség uralkodott, leginkább a havy metal zene volt, amit szívesen hallgattam. Ma, a legnagyobb boldogság számomra, amikor testvéreimmel együtt énekelhetem az oltár előtt zsoltárainkat, ferences himnuszainkat. Amikor úgy érzem, rám szakadnak a világ terhei, igyekszem Dixiland zenét hallgatni. A Karácsony legszebb pillanatai is zenéhez kötődtek. Elsőként a Benkó Dixiland Band Karácsonyi Miséje varázsolt el. Majd a PG Csoport és barátai koncertjén adtam át magam a karácsony várás izgatott hangulatának. Azután a Kossuth téren élvezhettem Szarka Tamás Mária musicaljének legszebb dallamait. Ne engedjük át lelkünket a black metal dübörgésének!