Krupa Sándor, fr. Kolumbán Atya szellemi hagyatéka

Krupa Sándor, O.F.M A szerző művei:  A sarló-kalapács bilincseiben  A sarló-kalapács áldozatai  A sarló-kalapácsos sárkány torkában.   Egy kommunista börtönöket túlélő szerzetes  Papi, szerzetesi hivatása:  Már 7 éves korában, Egerben a ferences atyák templomának oltára körül forgolódott.  Olyan kicsinyen, hogy amikor először a nagy misekönyvet fel akarta tenni az oltárra, feje felett a földre ejtette.  Még csak hét éves volt, amikor atyja az I. Világháborúban, 1914- ben, az orosz fronton meghalt.  Öt kis gyereket hagyott árván.  Édesanyja a ferences papoknál nyer lelki erősítést.  Így Sándor hamar megismerkedett a szerzetesekkel.  Ők nevelték, tőlük kapta Isten- szeretetét.  Ők irányították figyelmét a Rend felé.  Hamarosan úgy gondolta, hogy neki ez a rendi, szerzetesi élet megfelelő lenne.  Amikor egyszer álmában azt látta, hogy az egri várban régen megölt szerzetes hívogatóan int felé, Sándor döntött.  Tizenöt évesen belépett a Ferences Rendbe, hogy Szent Ferenc példája nyomán Istennek tetsző életet éljen.  Élete Amerikában:  1965- től élt Amerikában.  91 évesen, már két éve élt a Belle Vista Avenuen lévő Mária kegyhelyen.  Hat szerzetes társa kezdettől biztatta, hogy legyen amerikai honpolgár, de nyelvi nehézségei akadályozták ebben.  Az amerikai évei alatt mindig olyan munkakört töltött be, mint például a kertészkedés.  Magányosan élt.  Mindezek nehezítették a nyelv tanulását.  Végül őszinte szívvel mondott igent, mert Amerikának sok hálával tartozott.  Mert egy szabad világhoz tartozhatott minden megkötöttség nélkül.  Magyarországi élete:  Magyarországon csaknem mindig iskolás gyerekeknek tanított hittant.  Emellett játszóteret épített.  Élete, szinte egészét az ifjúságnak szentelte.  Mindez a kommunista állam szemében bűnös tevékenység volt, a nem kommunista pap számára.  Munkaköréből nem tudták másként eltávolítani, csak úgy, hogy 1948 december 8.- án, vagyis a Szeplőtelen fogantatás Ünnepén lefogták és négy év börtönre ítélték.  A börtönélet csupa szenvedést jelentett.  Az állandó verések miatt egyik szeme megsérült.  A börtönben kapott betegségei a halál szélére sodorták.  Több rabtársától eltérően, értelme nem károsodott.  A kínzásnak számtalan módja volt:  Az éjszakai pihenés hiánya, korai kelés, pokoli nappalok.  Hónapokra, évekre némává tették áldozataikat.  Az őrületbe kergető tétlenség, az örök ütés, verés, amely halállal is végződhetett.  Őt azért verték, mert kórházi rabzárkájukban rabtársainak Istenről beszélt.  Ekkor tették egyik szemét gyógyíthatatlanul homályosan látóvá.  Szinte halálra éheztették őket.  Volt, akit éppen úgy, mint Jézust, keresztre feszítettek.  Sokan megőrültek a rabtársak közül.  Sándor Atya nem csak élénken beszélt börtönélményeiről Amerikában, hanem könyveiben is.  A magyar kommunisták először 1951- ben adtak amnesztiát, Sztálin születésnapján.  Sándor Atya ekkorra már régen letöltötte a kiszabott büntetést.  A kommunistáknál az volt a szokás, hogy nem engedték ki az elítéltet, hanem meghatározatlan időre internálták.  Az amnesztiát több feltételhez kötötték:  Például a rab nem volt súlyos bűnös, de súlyosan beteg.  Sándor Atyát kiengedték azzal a szavakkal:  Kint dögölj meg, ne rontsd a statisztikát!  Biztosra vették, hogy hamarosan meghal.  Törvényes szabadulását igazoló dokumentum, minden pénz nélkül dobták ki az utcára.  Minden pillanatban letartóztathatta a rendőrség.  Nem engedték sem papnak, sem szerzetesnek.  Fizikai munkából élt egészen 1965- ig.  Ekkor, eltekintve börtönviselt múltjától, kiengedték Amerikába.  Mindennapi szentmiséjét, kis, nehezen szerzett szobácskájában végezte.  Aki nem ismerte, fogalma sem volt róla, hogy pap.  Börtönét, megbélyegzettségét magával vitte.  Hidegen, tartózkodóan fogadták.  Féltek szóba állni vele, mert úgy gondolták, hogy ő is, mint más papok, csak beépített kommunista ügynök.  Azután Amerikában rendi előljárói engedélyezték a maga választotta életformáját.  Reggel hat órakor kelt, majd a kápolnába sietett.  Részt vett a hét órai misén, majd elvégzi a sajátját magyarul és latinul.  Azután egész nap az ötvenhárom hektáros parkban dolgozik.  Imádkozik az otthoniakért, a betegekért.  Mária kegyhelyének imádkozó szíve és dolgos keze akart lenni.  Boldognak érezte magát, hogy Mária szolgálatában élhetett.  Amint mondotta:  „ A boldog ember ingét hordom.”  Környezete csak öreg, civil munkásnak nézte.  Julie Russo  Megjelent:  The Vindicator, 1998 július 25  Részlet Kolumbán Atya végső és első imájából :  Lejáróban éltem megkopott órája.  Amit most végzek, ennek végső imája.  Ha éltemen merengve általszántok,  Végső percemig Te Deumot kántálok  Mennyországban is első dalom:  Hála, Hála, mert feltámasztasz Örök Boldogságra!  Szép új testet és életet adsz Uram:  Hálámat zengem hát Örök minduntalan!  Amen

Milyen csodálatos a világ!

Elmúlt napjaimban, lelkem súlyos történések zaklatták fel. Ilyen helyzetben az emberek különbözően reagálnak. Egyesek magukba roskadnak, vagy pótszerekkel igyekeznek javítani kedélyállapotukon. Magam boldog pillanatokat keresek. Így tettem tegnap is, amikor a Debrecen Dixiland Jazz Band április havi koncertjére siettem. A zenekar, klubtag ismerőseim köszöntöttük egymást. A koncert elején, a zenekar megemlékezett Joe Murányi, magyar származású klarinétos közelmúltban bekövetkezett haláláról. Mivel a zenész Luis Armstrong zenekarában játszott, mi mással búcsúzhattak volna, mint a trombitás óriás: What a wonderful world című szerzeményével. Ugyanezt sugallta kedden este, az Attila téri Görög Katolikus Templomban Csaba Testvér is, közel ezer ember előtt. Ő a létezés öröméről beszélt. Egy sírból visszajött ember számára nincs idő rosszul érezni magát! Magamban a Debreceni Dixiland Jazz Bandet lelki békefenntartónak tekintem: Milyen csodálatos a világ!

Hogyan látja egy orosz professzor az EU- magyar viszonyt

Ljubov Siselina: a balliberálisok bevonták külföldi barátaikat a belügyekbe

"A nyugati nyomásnak ellenálló, a nemzeti érdekeket védelmező magyar miniszterelnök, Orbán Viktor képe pozitívan jelent meg az orosz közvéleményben" - mondta el a Magyar Hírlapnak adott interjúban Ljubov Siselina professzor. Az Orosz Tudományos Akadémia "Kelet-Európa-felelőse" szerint a Nyugat kettős mércét alkalmaz mind Magyarországgal, mind Kelet-Közép-Európával szemben.

- Moszkváig eljut a Magyarország elleni nemzetközi támadások híre?
- Természetesen. Ugyanakkor a Szovjetunió széthullása után a minimálisra csökkent a külföldi orosz tudósítói hálózat, így a hazai média zömében az euroatlanti hírügynökségek anyagaiból tájékozódik. Amíg a Nyugatról van szó, ezzel nincs is különösebb gond, de Kelet- és Közép-Európát illetően már más a helyzet. Ezt a régiót még mindig úgy tekintjük, amelyhez különös gazdasági és érzelmi kapcsolat fűz minket - így a róla szóló információkat is fenntartásokkal fogadjuk.
- Az orosz médiában mindez hogyan jelenik meg?
- A liberális sajtó fenntartások nélkül veszi át a nyugati "verdiktet". A nemzeti és konzervatív média ugyanakkor messze nem vette készpénznek a nyugati értékelést, a tények alapján igyekszik megítélni Budapest politikáját. S mit látunk? Magyarországgal, az új magyar kormánnyal szembeni támadások túlnyomó része alaptalan, politikai előítéleteken alapszik. A nyugati nyomásnak ellenálló, a nemzeti érdekeket védelmező magyar miniszterelnök, Orbán Viktor képe így egyértelműen pozitívan jelent meg az orosz közvéleményben - miközben az Európai Unióval kapcsolatos, a Baltikumban élő oroszok megkülönböztetése miatt eddig is meglévő fenntartások megerősödtek.
- Mennyire megalapozottak a Magyarország elleni támadások? Ön gyakran megfordul hazánkban, úgy látja, hogy fasiszták és antiszemiták vagyunk, nincs szabad magyar sajtó?
- A fasiszta, antiszemita címkét ma az Európai Unióban sokan saját kényük-kedvük szerint ragasztják másokra. Daniel Cohn-Bendit például feltűnően hallgat, amikor Rigában szabadon vonulnak fel a Waffen-SS egykori lett legionáriusai, "hagyományőrzői". Ugyanakkor a demokratikusan megválasztott magyar kormányra özönével használja ezeket a jelzőket. Az unió korifeusai ahelyett, hogy megértenék, miért kapott kétharmados többséget a Fidesz, automatikusan a leszerepelt szociálliberális erők oldalára álltak. S innentől amikor az Orbán-kormány él törvényes társadalmi felhatalmazásával, Brüsszelben azonnal "fasisztává" válik.
- Látja, a kettős mérce felénk sem ismeretlen.
- Pontosan erről van szó. Hiszen hol volt az Európai Parlament, amikor Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy évekig félrevezették az EU-t, csaltak a gazdasági adatokban? Miért nem volt semmi érdemi reakció, amikor 2006-ban erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen? Brüsszelben ezt észre sem vették. Magyarország uniós csatlakozása után - más tagállamokhoz hasonlóan - többször nem felelt meg a különböző uniós kritériumoknak, mégsem volt semmilyen komoly szankció. Igaz, Budapesten nyolc évig szocialista-liberális kormány volt. Így talán költői is a kérdés, miért változott meg mára Brüsszel Magyarországhoz való viszonya.
- Mi állhat tehát ezek a támadások mögött?
- A támadásoknak objektív és szubjektív okai vannak. Objektív szempont - a világgazdasági válság. Az uniót meghatározó Németország szemmel láthatóan az új, kisebb és gyengébb tagállamokat korlátozva, illetve kihasználva akarja kezelni saját válságát. A meghatározóak ugyanakkor a szubjektív okok. Magyarország a nemzeti függetlenség megerősítésének az útjára lépett, szembeszállt a mindent globalizálók és liberalizálók táborával. Ez újdonság volt az unióban. Ne feledjük, miután a kelet- és közép-európai államok "kiszabadultak" a keleti blokkból, szinte azonnal csatlakoztak a NATO-hoz, majd az EU-hoz. Azaz frissen szerzett függetlenségüket azonnal újra korlátozták. Most ennek kárát látják, Magyarország most ezen akar változtatni. Ráadásul az Orbán-kormány a válság kezelésének új útját választotta, nem kímélte a bankokat, a multinacionális cégeket sem, őket is bevonta a közteherviselésbe. Nyereségük egy részének elvesztését ezek az érdekcsoportok nem bocsátották meg Budapestnek. Aztán ott van a már említett kétharmad, a "kisebbségek korában" Brüsszelben sokan egyenes sértésnek érzik, hogyan lehet demokratikusan is ilyen arányban győzni. Végül, de nem utolsósorban a vesztes balliberális erők a magyar belpolitikai játszmába bevonták külföldi barátaikat - akik, noha néha komikusan tájékozatlanok a magyarországi helyzetben, egy percig sem zavartatva magukat alkotnak megkérdőjelezhetetlen véleményt.
- Ön is említette, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz, tapasztalják ezt Oroszországgal kapcsolatban is?
- Higgye el, ha valakik, mi, oroszok évszázadok óta tapasztaljuk, mit jelent a nyugati kettős mérce, a félretájékoztatás, a manipuláció. Még Dosztojevszkij írta, hogy Európa - értve ezen a fennkölt Nyugatot - pontosan annyit tud Oroszországról, amennyit tudni akar, és pontosan azt tudja, amit tudni szeretne. Kelet- és Közép-Európát a Nyugat először gazdaságilag kihasználta, idehozva termelését és bankjait, most pedig a válság miatt elkezdte a kivonulást, a nemzeti termeléstől - a konkurenciától - megfosztott felvevőpiacot hagyva maga után. A nyugati gazdasági érdek ráadásul eltipor olyan nemzeti szimbólumokat, mint a lengyeleknél a hajóépítés vagy éppen az uniós előírásokkal halálra ítélt Malév. Legutóbb pedig már eurómilliókat vontak meg Magyarországtól, miközben a hasonló költségvetési kérdésben vétkes Spanyolország csak figyelmeztetést kapott. Mi ez, ha nem a legtisztább kettős mérce?
...............................................................................................................................................................................................................................................................................................................
Pályakép
Ljubov Siselina az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetében a kelet-európai kutatások részlegét vezeti, és tanít számos orosz egyetemen, valamint a Kodolányi János Főiskolán és a Nyíregyházi Főiskolán, több mint száz tudományos cikk és öt tudományos monográfia szerzője. Oroszország és Európa címmel magyarul is megjelent orosz geopolitikai szöveggyűjteménye. A tavaly alakult Orosz-Magyar Baráti Kapcsolatokért társaság elnökhelyettese.
Máté T. Gyula

Mit jelent a jászol? - Ferences Klub

Mit jelent a jászol? - Ferences Klub

erdély ma - Megjelent Böjte Csaba és Karikó Éva Párbeszéd a Végtelennel című interjúkötete

erdély ma - Megjelent Böjte Csaba és Karikó Éva Párbeszéd a Végtelennel című interjúkötete

Csak a keresztényeknek nem jár egyenlő bánásmód?

Európa-szerte növekvő intoleranciát és diszkriminációt tapasztalnak a keresztények, miközben Brüsszel egyre erélyesebben hirdeti ez egyenlő bánásmódot – derül ki egy napokban nyilvánosságra hozott jelentésből. A beszámoló szerkesztőjét, Veronika Gudrun Kugler német keresztény jogvédőt a Hetek kérdezte.




Miért érezték szükségét annak, hogy ez a jelentés megszülessen?

– 15 éve kísérem figyelemmel a politikát és a kereszténységről szóló kérdéseket. Hamar világossá vált számomra, hogy az intolerancia mellett állami és jogi korlátozás is fennáll a kereszténységgel szemben, emiatt külső segítséggel létrehoztunk egy információs adatbázist, és elkezdtük vizsgálni, hogy milyen formában jelentkeznek ezek a dolgok, milyen gyakran, és hogy hol is van pontosan a probléma, hogy megfelelően tudjunk reagálni ezekre.

Nem tudunk sajnos mindenről beszámolni, de azt meg tudjuk tenni, hogy kimondjuk, hogy egy területen probléma van. Több mint 620 különálló esetet vizsgáltunk. Az esetek mintegy harmada jogi kérdés, kétharmada pedig társadalmi probléma.

A kirekesztés elleni törvények védenék a keresztényeket, ha a jogalkalmazó helyesen értelmezné őket, vagy eleve a jogszabállyal van probléma?

– Mindkét eset lehetséges. A különböző országokban különféle törvények léteznek,
és vannak kormányzati rendeletek is, ezek nagyon eltérnek egymástól. Több példát is tudnék említeni, például Angliában több utcai prédikátort letartóztattak gyűlöletbeszéd gyanújával, mert azt hirdették nyilvánosan, hogy meg kell térni.
Forrás: atv.hu

A lélek rendje

Nálam bölcsebb gondolkodó, Csaba Testvér gondolatával kezdem:
„Betegen is lehet valaki boldog, és egészségesen is lehet valaki boldogtalan.
A rövid élet is lehet épp olyan teljes, mint a hosszú.
A boldogság nem egészség, vagy betegség, hanem hozzáállás kérdése.”
Amióta rendet tettem a lelkemben, magam is ezek szerint élek.
Az élet minden pillanatának tudok örülni.
Szombaton Ganxta Zolee koncertjén voltam a Roncsbárban, Debrecen legújabb szórakozóhelyén.
Fiatalok százaival örültem az életnek.
Időnként már ott motoszkál bennem, vajon szabad- e mindenáron jól érezni magam.
Törekszem megtalálni az összhangot szórakozás, és hasznos, Istennek tetsző cselekvés között.
Életem már a Tízparancsolat útjelző táblái irányítják.
A magam bölcsessége azt sugallja:
Amikor már megtanultál örülni egyetlen pillanatnak, az Örökkévalóságot fedezted fel, a magad számára!