Leszkovszki: Szent Erzsébet himnusza

Szent Erzsébet Himnusza

Vígadj, boldog Pannónia, mert Krisztus téged így szeret: zengjen a himnusz dallama, mondjál szívedből éneket. Hiszen belőled származott Erzsébet, ékes asszonyunk, ki minden földit elhagyott, mert hívta Krisztus, jó Urunk. Királyi házba küldetett, de Isten kedves lánya lett, ezrek közül őt lelte meg, s vezette így az égi kegy. Ámul, vígad Türingia, természet rendje változik, csodákat láthat sok fia, gyakran, ha ő imádkozik. Halott nyer újra életet, betegbe épség visszaszáll, a béna bátran lépeget, s vakot világít fénysugár. Méltó dicséret áldja őt, dicsérje szó és zengje dal, ő pártfogónk az Úr előtt buzgó imádságaival. Dicsérjük, áldjuk az Atyát, s a Szentlélekkel Egy-Fiát, hogy bűneink bocsánatát megnyerjük, s majd az ég honát. Amen.

A Szentatya Árpádházi Szent Erzsébetről

Október 20-án, a hagyományos szerdai általános kihallgatáson XVI. Benedek pápa a középkori magyar szentről mondott tanítást a Szent Péter térre összegyűlt zarándoknak.

Beszéde elején a Szentatya köszöntötte a magyar zarándokokat. Katekézisében Árpádházi Szent Erzsébetről, a felebaráti szeretet védőszentjéről elmélkedett; közbenjárását és pártfogását kérve adta apostoli áldását a hívekre.

Árpádházi Szent Erzsébet 1207-ben született; édesapja II. András, Magyarország gazdag, nagy hatalommal bíró királya, édesanyja Merániai Gertrúd volt. Erzsébet életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, négy testvérével. Kedvelte a játék örömét, a zenét és a táncot, sokat imádkozott, és már nagyon fiatalon különleges figyelmet szentelt a szegényeknek, akiket jó szóval és szeretettel vigasztalt. Boldog gyermekkora akkor szakadt meg, amikor Türingiából lovagok érkeztek a magyar királyi várba, hogy elvigyék új otthonába – tanított a középkori magyar szentről Benedek pápa. A XIII. században e német tartomány grófja, I. Hermann Európa egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb hercege volt, udvara a fényűzés és a kultúra fellegváraként volt híres. A pompa mögött komoly feudális érdekek húzódtak meg, így a türingiai őrgróf nagy örömmel fogadta a fia, Lajos és Erzsébet közötti eljegyzés lehetőségét. Erzsébetet örökségével és kíséretével Eisenachba, Wartburg várába küldték; itt németül, franciául, latinul, zenét és hímzést tanult. A két fiatal házasságának ugyan elsősorban politikai okai voltak, őszinte szerelem alakult ki közöttük, amelyet a hit és az isteni akarat beteljesítésének vágya táplált – emelte ki XVI. Benedek.

Lajos 18 éves korában, apja halála után vette át a hatalmat Türingiában. Erzsébetet szüntelen kritikák érték, viselkedése a hercegi család tagjai szerint nem felelt meg az udvari elvárásoknak. Esküvőjüket sem a megszokott pompával rendezték meg, ugyanis a költségek egy részét Erzsébet inkább a szegényeknek adományozta. Látva a hit és a hitgyakorlat közötti különbségeket, és nem viselte el az ellentmondásokat. Egy alkalommal a kápolnában, ima közben levette fejéről koronáját, a keresztre tette, amit anyósa számon kért rajta. „Hogyan tehetem én, nyomorult teremtés, fejemre a földi hatalom koronáját, amikor Jézus Krisztust tövissel koronázták?” – felelt Erzsébet a vádakra. Az Árpád-házi szent példa lehet mindazok számára, akik vezető szerepet töltenek be – hangsúlyozta Benedek pápa, kiemelve, hogy a hatalom gyakorlását mindig úgy kell felfogni, mint a jóságra és az igazságosságra irányuló tevékenységet a közjó keresésének érdekében. Erzsébet fáradhatatlanul szolgált szeretetből: enni adott az éhezőnek, inni a szomjazónak, ruhát adott a ruhátlanra – fogalmazott a Szentatya. Beszélt a híres rózsacsodáról: amikor Erzsébet ruhájában kenyeret vitt a szegényeknek, férje megállította, hogy megtudja, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne.

Házasságuk nagyon boldog volt: Erzsébet segítette férje emberi értékeit magasabb, természetfölötti szintre emelni, aki feleségét mindig megvédte a szegényekért folytatott tevékenységében. Kapcsolatuk csodálatos példa arra, hogy a hit, az Isten és a felebarát iránti szeretet megerősíti a családi élet kötelékeit és még mélyebbé varázsolja a házasság egységét – hangsúlyozta Benedek pápa. A fiatal pár lelki támaszt talált a ferences szerzeteseknél; s Erzsébet Rüdiger testvért kérte lelki vezetőjéül. Rüdigertől ismerte meg Assisi Szent Ferenc megtérésének történetét, amely még inkább megerősítette Erzsébetben azt, hogy kövesse a keresztre feszített Krisztust, akit a szegényekben ismert fel. Erzsébetnek gyermekei születése után sem hagyott fel a rászorulók és a ferences testvérek támogatásával.

1227-ben Erzsébet búcsút vett férjétől, Lajostól, aki II. Frigyes német-római császár oldalán keresztes hadjáratba indult. A dél-itáliai Otrantóban halt meg, 27 éves korában. Erzsébet, értesülvén férje haláláról, mély magányba és imába merült. Lajos halála után testvére vette át a hatalmat, azzal magyarázva tettét, hogy Erzsébet képtelen lenne az uralkodásra. Erzsébetet elűzték Wartburg várából; városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Azon családtagjai, akik szerették, segítették, hogy a marburgi kastélyban élhessen megfelelő körülmények között, s ahol közel volt új lelki vezetőjéhez, Konrádhoz.

1228 nagypéntekén Erzsébet néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról. Kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. E tette Assisi Szent Ferencéhez hasonló misztikus tapasztalatot tükröz – magyarázta a Szentatya. Ő is arról beszélt, hogy a betegeket, leprásokat szolgálva „az, ami korábban keserű volt a léleknek, édessé változik”. Erzsébet rövid életének utolsó éveit kórházában töltötte, mindig szeretettel és alázattal ápolva a szegényeket és betegeket. A világban élt megszentelt életet, társnőivel szürke, hosszú ruhát öltött – így lett a ferences harmadrend, a Ferences Világi Rend védőszentjévé. 1231. november 17-én halt meg, „édesen elszunnyadva az Úrban” – fogalmazott XVI. Benedek. Számtalan tanúságtétel szól csodás tetteiről. Négy évvel halála után IX. Gergely pápa szentté avatta; később a marburgi székesegyházat az ő tiszteletére szentelték.

Szent Erzsébet példája arra tanít bennünket, hogy a Krisztussal való barátság, a hit kialakítja bennünk a helyes igazságérzetet, és egyenlővé tesz bennünket; szeretetet és jóságot szül, amelyből remény születik: bizonyosság abban, hogy Krisztus szeret bennünket. Így válunk képessé arra, hogy meglássuk embertársainkban Krisztust. Árpád-házi Szent Erzsébet Krisztus felfedezésére hív bennünket, arra, hogy mi is szeressük Őt, arra, hogy higgyünk, s e hit által rátalálhatunk a szeretetre, a boldogságra, az igazságosságra. Mindez remény arra, hogy egy nap mi is az örökkévalóság örömében élhetünk Istennel – hangzott el XVI. Benedek pápa katekézisében.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Gyászolunk

Elhunyt a ferences világi rend korábbi generálisa

Emanuela de Nunzio, a Ferences Világi Rend (FVR) korábbi miniszter generálisa november 10-én elhunyt – tájékoztatott Kauser Tibor, a több mint négyszázezer tagot számláló világszervezet nemzetközi elnökségének magyar tagja.

A magyarországi világi rend rendszerváltozás utáni újjáéledésében de Nunziónak kiemelkedő szerepe volt, segítségével lett hivatalosan megalapított közösség. Leköszönését követően is aktív szerepet vállalt a rend jogi természetű ügyeinek intézésében egészen ez év szeptemberéig. A 2008. évi, Magyarországon megtartott általános káptalanon ő volt az egyik előadó, emlékezetes beszédet tartott a rendhez tartozás természetéről, lényegéről.

A Ferences Világi Rend közvetlenül Szent Ferenctől számítja eredetét, alapításának időpontja 1221. Védőszentje Árpád-házi Szent Erzsébet. Változó intenzitással és a szerzetesekkel változóan szoros kapcsolatban, de az alapítás óta folyamatosan jelen vannak az egyház és a világ életében. A II. vatikáni zsinatot követően a mai kor szellemében megújult regulájukat VI. Pál pápa hagyta jóvá 1978-ban. Magyarországon a rendszerváltás után, 1992-ben jelent meg a regula Rómában is jóváhagyott magyar fordítása, amely friss lendületet hozott: az addig titokban működő közösségek immár hivatalos formában keltették életre a világi rendet.

Az FVR az egyház intézményes szervezetébe beépülve, a regula alapján működik. Saját szervezeti felépítése és szabályzata van. Közösségeinek világszerte 420 ezer tagja van. Magyarországon jelenleg 450 tagot tartanak számon 42 közösségben.

A Ferences Világi Rend minden olyan hívő előtt nyitott, aki nem kötelezte el magát véglegesen más szerzetesi közösségben vagy a megszentelt élet egy másik intézményében. Így világi emberek és egyházmegyés papok egyaránt lehetnek tagjai.

A rendbe való belépés az ismerkedéssel kezdődik, ezt követheti a befogadás, majd a – legalább egy éves időtartamú – kezdeti képzés. A jelölt szándékának és a helyi közösség tanácsának egybehangzó véleménye esetén a kezdeti képzést egy évre szóló, majd végleges fogadalom (az evangéliumi életre tett, életre szóló ígéret) követheti. Az ideiglenes fogadalom a szándékukban bizonytalan testvérek számára legfeljebb kétszer ismételhető.

Ferences Sajtóközpont

A CsaládÉvében

Erdő Péter: Vegyük észre a család értékét, és elkötelezett szeretettel szolgáljuk

2011. 11. 12. 20:18 -

• 

A család a legkiszolgáltatottabb valósága életünknek. Ugyanakkor nélkülözhetetlen értékek forrása. Benne sajátítjuk el az egymást segítő emberi szeretet, a szolidaritás, a kultúra és gyakran a hit és az emberség legfőbb értékeit - mondta Erdő Péter bíboros azon a szentmisén, amely lezárta a a november 20-én kezdődött családkongresszust és családfesztivált.

Nehéz dolog ma, „a pénzügyi számoktól rettegő világunkban” családot vállalni – fogalmazott Erdő Péter. Ebben a világban ritkán fogalmazódik meg az ember igazi érdeke: az élet, az egészség, a biztonság, amely mindennek a feltétele – és maga az örök üdvösség, amely mindennek a célja.

Az emberi gyengeségeken túl az a tény nehezíti a család vállalását, hogy a „körülmények borzalmas nyomása alatt élünk” Ez kényszerít rá sokakat, hogy a tanult szakmájukat, hivatásukat elhagyva másból próbáljanak meg megélni, mert arra, amit esetleg szívesen és szakértelemmel végeztek, most éppen nincs kereslet. Ez pedig a bizonytalanság és a munkanélküliség problémáját veti föl, azt a gondot, ami a családalapítást és a családok együtt maradását a leginkább akadályozza.

A család a legkiszolgáltatottabb valósága életünknek. Ugyanakkor nélkülözhetetlen értékek forrása. Benne sajátítjuk el az egymást segítő emberi szeretet, a szolidaritás, a kultúra és gyakran a hit és az emberség legfőbb értékeit. A hívő ember a teremtő és megváltó Istentől várja az igazi segítséget a családok számára is. Emberi igyekezetünk önmagában aligha lesz elegendő.

Erdő Péter kiemelte a kérő imádság szerepét. Az állhatatos kérés nem marad eredménytelenül. Az Úr igazságot szolgáltat: láthatatlan módon dolgozik a szívünkben. A hívő ember maga körül igazságot sugároz. Krisztus az embereken keresztül kezdi a történelemben a szépnek, az igaznak, a jónak a munkálását.

Vegyük észre családok értékét, elkötelezett szeretettel szolgáljuk is ennek az értéknek az erősödését, és az igazságosság terjedését körülöttünk a világban – zárta beszédét Erdő Péter, Szent István, Szent Imre, Boldog Gizella, az első szent magyar család, közbenjárását kérve.

A XVIII. családkongresszust és a családfesztivált a Magyar Katolikus Családegyesület november 10-12. között rendezte Máriabesnyőn és Gödöllőn.

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Család éve alkalmából rendezett kongresszus és fesztivál eseményeiről hamarosan bővebben is beszámolunk.

Magyar Kurír

Gergely Atya gondolatai az Autista Segítő Központ tizedik születésnapjára

Mit is mondhat az ember a tízéves gyereke születésnapján?

h, 11/07/2011 - 11:30

Szép ünnepség keretében emlékeztek meg november 4-én a gyöngyösi Autista Segítő Központ alapításának tizedik évfordulójáról. Az alábbiakban Magyar Gergely ferences tartományfőnök beszédét közöljük.

Kedves ASK! Bizony, tíz éves lettél. Csak azt meg ne kérdezd fiam, hogy eredetileg akartuk-e, hogy megszüless. Az sokkal fontosabb, hogy most akarunk és szeretünk. Persze megkérdezheted. Valójában nagyon is akartunk, elfogadtunk, elvállaltunk. Emlékszem, felmerült más lehetőség is, hogy például itt Gyöngyösön kollégiumot létesítsünk, vagy alkoholisták számára helyet a gyógyulásra. Emlékszem a vitákra, amik aztán még később is kiújultak olykor. Mégis, amikor azt mondtuk, hogy vállalunk, akkor a szívünkben valami nagyon szép dolog ragyogott fel. Éreztük, hogy egy kicsit társai lehetünk a minket nagyon szerető Istennek. Tudod, amikor az ember a nyugodt tó tükrébe egy követ dob, akkor arra számít, hogy a kő loccsanása pillanatában gyűrűk indulnak el körbe-körbe a vízen. ez a tó megszokott válasza. A természetben ez így természetes, és meglepődnénk, ha egyszer a bedobott kő körül nem indulnának gyűrűk, a tó ugyanolyan nyugodt maradna továbbra is. Amikor Isten az ajándékait küldi felénk, legtöbbször mi meg sem rezzenünk. Pláne nem viszonozzuk. Arra gondoltunk, ha autistákat segítünk, akkor társai lehetünk a ránk pazarló Istennek. Az autisták reakciói is kicsit olyanok, mint a tó, ami nem jelzi gyűrűzéssel, ami benne történik.

Sok remény volt bennünk, bíztunk benne, hogy lesz, aki segít az eltartásodban. Akkor még nem tudtuk, hogy lesznek nagyon nehéz napjaink és éveink veled. Szépnek láttuk a jövőt, sőt arra gondoltunk, hogy szeretnénk rólad akkor is gondoskodni, amikor már a szülők nincsenek a közeledben, hogy legyen hol laknod, legyen munkád, vagy magadhoz illő foglalkozásod. És mindez szép legyen. Egy szép Majorság és lakóotthon. Legyen ott tó, meg liget, meg állatok, és érezd, hogy nagyon fontos vagy a számunkra. És az is, amit csinálsz. A munkád, a műveid.
Bevallom őszintén, ha akkor tudtuk volna, hogy ez mennyire nem egyszerű, akkor bele sem vágunk. De talán jobb is, hogy nem tudtuk.

És a szülők. Tudtuk, láttuk, hogy a szülők egyedül beleroppannak a hatalmas feladatba és szükségük van segítségre, tanácsra, megoldásokra. Ezért is van benne a nevedben, hogy „Segítő”. Még annyi mindenkinek volna szüksége segítségre! Magyarországon mintegy 100 000 autista él. És hány szülő? Hány testvér? Egy komoly városnyi ember!

Közben azt is megtanítottad nekünk, hogy mi milyenek vagyunk. Hogy a mi világunk, amit mi természetesnek tartunk, néha nagyon is furcsa világ. Sok kérdésre, amire sosem kerestünk választ, akkor kezdtünk felfigyelni, mikor te feltetted azokat. Olyan volt ez, mint azokon a fényképeken, amikor a tükör előtt állsz, és tükörben nézed magad, meg a világot. Tükröt tartottál elénk. Kíméletlen tükröt. „Mindnyájan autisták vagyunk.” Ezt Kulka János mondta, az Esőember egyik előadása után. Sokszor gondolok erre és fedezem fel magamon is, meg másokon is a bezárt világ jegyeit. A magunkba zárkózást. Talán épp azért vannak köztünk az autisták, hogy rádöbbentsenek minket: mi ugyanúgy rászorulunk egy minket vigyázó kézre, mint ők.

Tudom, hogy sokan csúfolnak lúzernek. Erről is beszélnünk kell. Olyan kort élünk, ahol annak, aki lemarad, hamar vége van. A kis lemaradásból hamar nagy lesz, ha csak egy kicsi hiányzik, akkor félhetsz, hogy holnap nagyobb fog hiányozni. Az elvált szülőt teljesen ki lehet forgatni a vagyonából, akár hajléktalanná is válhat. Már fel sem tűnik a kukabúvár az esti utcán, lassan hozzá szokunk, hogy sok a vesztes. De ők nem szoknak hozzá. Amikor a kapura kiszögezett papírból már a rajzszöget viszi el lopva valaki, az már annak a jele, hogy egy kicsi darab fém is több mint amije neki van. Assziszi Szent Ferenc korában, a 13. században a leprásokat letagadta a társadalom, úgy csinált, mintha nem is léteznének. Nem volt nevük, nem voltak nyilvántartásban. Ha egyszer valamelyik eltűnt, vagy meghalt, senkinek sem hiányzott. És ez a Ferenc odament és elkezdte ember számba venni őket. Ápolta, gondozta, szerette őket. Később úgy emlékezik erre vissza, hogy ez volt az életében az a fordulópont, amikor a keserű édessé vált számára. Megfordult a világ. Vagy inkább ő fordult meg. Ő tért meg. Arra ébredt rá, hogy mind leprások vagyunk, és arra, hogy Jézus Krisztus értünk leprássá lett. Azt a világot vállalta, amiben mi élünk. És ezért mi úgy tudunk a leginkább társai lenni, ha a leprásokban felfedezzük őt. És szolgáljuk. Szeretjük. És a lúzer egyszercsak a legnagyobb nyertes lesz. Ott csücsül Jézus mellett. Mint Lázár, akinek a neve kicsit hasonlít is a Lúzerre. Ne szégyelld, hogy a vesztesek közt tartanak számon. Ez egy nagyon jó hely. A legnagyobb lesz az ajándék!

Még egy nehéz dologról tudnod kell. A csúnya anyagiak. Nem szoktuk a szomszédok orrára kötni, de az az igazság, hogy eddig azért tudtunk valahogy etetni téged, mert a nem autista gyermekeink, a többi intézményünk kenyeréből kanyarítottunk le. Ez nekik nem igazán tetszett. Iskoláink, óvodáink, plébániáink és egyéb intézményeink maguk sem állnak jól, így érthető az értetlenkedésük. De hát ha a társadalom, az állam, a nagy közösség nem tud (vagy nem akar) titeket eltartani, akkor a kisebb közösségnek kell áldozatot hozni. Nem gondolom, hogy ez így van rendjén, de ennek a dolognak a kulcsa nincs a kezünkben. Mi csak azt tehetjük, ami rajtunk múlik. Az is lehet, hogy valamikor még a többi intézményünk büszke is lesz rá, hogy segített az eltartásodban, azok, akiknek ezek az évek nehezebbek voltak, talán majd valamikor büszkék lesznek rá, hogy hozzád tartozhatnak. De azért te is legyél büszke rájuk, mert nélkülük nem tudnánk eltartani téged.
És azt is tudjad, hogy egyre több támogatód van, akiket amolyan angyaloknak hívunk. Rengeteg mindent már az ő támogatásukból tehettünk meg.

Hát, Isten éltessen! Én, amikor tíz éves voltam, azt gondoltam, hogy az már nagyon sok idő, egy évtized! Így visszatekintve, az épp csak a bevezető volt. Fontos bevezető! Most, hogy tinédzser leszel, fel vagyok készülve, hogy tartogatsz még a számunkra jópár meglepetést. De ne riadj vissza a göröngyös úttól. Mindig tudjad, hogy örülünk neked, akkor is, ha ráncos a homlokunk, ha dühösnek látsz minket, vagy teli vagyunk fájdalommal. Nem csak miattad, sokkal inkább érted.

De most ünneplünk. Ünnepeljük az életet, akkor is, ha furcsa, akkor is, ha örök vesztes marad. Mert abban az Országban, amit mi keresünk, a vesztesek kapják a legnagyobb ajándékot.

Isten éltessen ASK!

Egy nagy nemzedék utolsó tagjai

Egy nagy nemzedék utolsó tagjai távoznak lassan közülünk. Világszerte olyan nevek fémjelzik őket, mint II. János Pál pápa, Roger testvér, Teréz anya vagy Jean Vanier, hazánkban többek között Regőczi István atya - aki Istennek legyen hála, még köztünk van - és Hámori Alfonzné, Angyi néni is, aki hosszú szenvedés után október 3-án, hétfőn este 11 órakor távozott közülünk. Oszlop volt ő Isten egyházában, apostoli lelkületű asszony, akit mi törpe utódok felérni nem tudunk. Jelenléte, szeretete, imája pótolhatatlan veszteség számunkra. Temetése október 13-án, csütörtökön 15 órakor lesz Törökbálinton, római katolikus szertartás szerint, utána gyászmise a római katolikus templomban. Rá emlékezünk most:
Az idősebb generáció még Angyalkának szólította, részben, mert Angéla volt az eredeti neve, de részben angyali természete miatt. Még óvónőként ismerhették meg, hiszen gyerekeiket adták a kezei közé - a legjobb kezekbe és a legjobb szívre bízhatták így őket!
Nekünk már Angyi néni volt, a mindig türelmes, mindig nyitott, mindig befogadó és Isten ügyét fáradhatatlanul szolgáló Angyi néni. Én 1991-ben ismertem meg őt Törökbálinton, de nem mint 70 éves nyugdíjas nénikét, hanem mint fáardhatatlanul dolgozó, imádkozó és szervező hit-apostolt. Mindig kutatta Isten akaratát, mindig kész volt cselekedni, de mindig kész volt engedelmeskedni is!
Abban az időben a Szeretetláng ügye hazánkban sok megpróbáltatást szenvedett. Az imacsoportok megosztottak voltak és zavaros lelki programot követtek, az egyházi hatóságok elzárkóztak előlünk... Angyi néni volt az, aki kezdeményezte az akkori székesfehérvári püspök atyával a levelezést, ami enyhülést hozott a kapcsolatokba. Törökbálinton az ő ihletésére lett először emlékhely Erzsébet asszony halála helyén, majd szintén neki volt elég hite és bátorsága, hogy Isten ihletését elfogadva, vállalja a Szeretetláng-kápolna építését. Lelkes szerzője és terjesztője volt az ingyenes újságunknak, országszerte rengeteg emberrel levelezett, küldött könyveket, imákat - igazi sajtó-apostol volt! Az ő gondolata volt az első Országos Szeretetláng Találkozó megszervezése, ami alkalmat adott a különböző utat követő szeretetlángos csoportok közötti kapcsolatfelvételre és kiengesztelődésre is.
Hosszan sorolhatnám még, hogyan állt helyt minden nehézségben, hogyan imádkozott és szervezte az imacsoportokat a Szeretetláng-kápolnában is, írhatnék rengeteg történetet róla és férjéről, Ali bácsiról (aki néhány éve távozott közülünk), hisz mindkettőjük egész élete az Isten- és ember-szolgálatban telt - de talán egy kisebb könyvtár se tudná mindezt befogadni.
Angyi néni munkája, egyházszervező tevékenysége példa mindannyiunknak. Pótolni nem tudjuk őt, csak követni azon az úton, amelyen ő, és társai, társnői jártak. Egy nagy nemzedék tagjai, akik imájukkal, szeretetükkel legyőzték a sátáni támadásokat és kiesdték Isten irgalmát ránk, bűnösökre. Oszlopok ők Isten egyházában - mi lesz velünk, ha mind elmennek? Angyi néni már az örök boldogságban ünnepli Ali bácsival, az angyalokkal és szentekkel együtt Isten szeretetét és dicsőségét. Mi mást tehetünk, mint kérjük égi pártfogásukat életünkre!!
Sipos Gyula
Forrás: Szeretet FÖldje