Közösségi oldalak böjtje

Francia bloggerek felhívást tettek közzé a közösségi oldalak használatának csökkentésére a nagyböjti időszakban.

Igazi nagyböjti erőfeszítés lenne, főleg a fiatalok részéről, ha a felhívásnak megfelelően visszafognák a Facebook és a Twitter használatát. Az internet és a közösségi oldalak használatának csökkentése szép válasz XVI. Benedek kommunikációs világnapra szóló üzenetére is – írja a La Croix. „Napjainkban egyre inkább az internet válik a kérdések és a válaszok színterévé (…) A csend szükséges ahhoz, hogy ki tudjunk igazodni a rengeteg kérdés és válasz között, melyek minket érnek, és ahhoz, hogy felismerjük a valóban fontos kérdéseket, és azokra koncentráljunk.”

Egy Clermont-Ferrand-i tanítónő tette meg az első lépést azzal, hogy felhívást tett közzé a Twitter használatának húsvétig való mellőzéséről. „Nem vagyok a közösségi oldalak ellen, nyitottabbá tették a gondolkodásomat, és hozzásegítenek, hogy sokféle emberrel kerüljek kapcsolatba – mondja Dominique. – De az is jót fog tenni, ha egy kicsit leállok, mert rájöttem, hogy túl sok időt töltök ezeken az oldalakon, nagyjából napi két órát.”

Bernard Maës atya, egy párizsi iskola lelkésze azt tanácsolja a diákoknak, hogy ne csak csökkentsék a használatot a nagyböjtben, hanem vágjanak bele radikálisan, és „tapasztalják meg milyen, ha egyáltalán nem jelentkeznek fel a közösségi oldalakra”. Saját Facebook oldalára egy kis bőrönd képét tette fel, mely az oldaltól való nagyböjti távollétére utal. „A közösségi oldalak használatának szüneteltetése jó üzenet a fiatalok számára” – véli az atya.

A fiatalok ugyanis nem nagyon értik a böjt lényegét. „Ahhoz, hogy találkozzunk az Úrral, mindenképpen tiszta terepre van szükség: meg kell szabadulnunk mindentől, ami felszínes. (…) A nagyböjt remek időszak arra, hogy kikapcsoljuk a folytonos információáradatot, és felfedezzük a belső csendünket…”

A toulouse-i egyházmegye ifjúsági pasztorációs központja egy könyvecskét adott ki a nagyböjtre, melyben szintén szerepel a közösségi oldalak böjtjére való felhívás. „A Facebook használatának teljes felfüggesztése is szerepel a nagyböjtre adott tanácsaink között” – mondja Simon d’Artigue atya, a toulouse-i ifjúsági pasztorációs központ vezetője. Ám bevallja azt is, hogy a könyvecske reklámozásához a Facebook-ot is felhasználta. „Nem tartom rossznak a közösségi oldalakat, de tudni kell mértéket tartani a használatukban.”

Magyar Kurír

Krasznahorka büszke vára

Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya.
Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél.
Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha.

Harcosai mind pihennek bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este tárogató nem szól messze.
/:Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.:/

Egy fájdalmas mosoly

Katalin Nővérem ezekkel a gondolatokkal kívánt Áldott húsvéti ünnepeket:
„Jézus legnagyobb ajándéka számunkra a „megváltás eseménye” a szentmisében válik jelenvalóvá.
A szentmise áldozatában rendkívüli dimenzióba kerülünk, mintha kiszakadt volna az idő, ott vagyunk a Golgotán, ahol minden kor embere elvonul.
Van, aki káromkodik, gúnyolódik, van, aki közömbös, van , aki megáll, leborul, imádkozik.
Jézus keresztje mindenki számára a test és vér különválása az oltár misztériumában a halált jelenti.
Ha ebbe bekapcsolódunk, imádkozunk, részesei lehetünk ennek az áldozatnak, amelyhez hozzátehetjük saját kis áldozatainkat, imáinkat, szeretetünket.
Amikor a pap a szentostya egy kis darabkáját beleejti a szent vérbe, azok újra eggyé válnak- akkor megvalósul a jövő is Jézus feltámadásában, s majd a mi feltámadásunk is.
Ez válik jelenvalóvá naponta a Szentmisében, ez az isteni szeretet csodája.
Ezért nem lehetünk a szentmisével szemben közömbösek.
A Kereszt tesz bennünket hasonlóvá Krisztushoz, minél nagyobb a keresztünk, annál közelebb kerülhetünk általa a legnagyobb keresztet vállaló Jézushoz.
De nem szabad keresztjeinket másokéhoz mérni, csak egyedül Jézuséhoz, s akkor rájövünk, a mi keresztünk kisebb.”
Miután elolvastam az üzenetet, szemem a falon függő húsvéti koszorúra tévedt.
Évekkel korábbi húsvétom emléke nyúlt utánam a múltból.
Egészségem megroppant, munkámat elveszítettem.
Egy apró Édent álmodtam magamnak.
Gazdálkodni kezdtem egy tiszadobi portán.
Kertem zöldségekkel, gyümölcsökkel telepítettem, udvarom kakas kukorékolással, röfögéssel, mekegéssel volt tele.
A tavasz megállíthatatlan közeledtét hóvirágaim hirdették.
Éléstárunk kimerülőben volt.
Mit teszünk a húsvéti asztalra?
Mekike lesz az áldozati bárány.
Mekike egy „bicebóca” kecskegida volt.
Ketten születtek egyidőben, egyik lába megsérült.
Három lábát ugyanolyan ügyesen használta, mint ép testvére.
Rövid idő alatt a család kedvence lett.
Féltő gondoskodással neveltem, tereltem.
Párja, Matyi fékezhetetlen volt.
Mekikét kipányvázva legeltettem,Matyi szabadon legelt az udvaron.
Mindent összerágott, mindenhová elbitangolt.
Így szabadulhatott rá, az udvari kamrában felhalmozott csicsóka kupacra.
Teletömte a hasát.
Estére már keservesen sírt.
Láttam, hasa hatalmasra felfúvódott.
Állatorvost hívtam, gyógyszert kapott, de menthetetlen volt.
Levágtam, de a gyógyszer miatt, húsát csak kutyáim kapták eledelül.
Mekike viszont születési hibája ellenére gyönyörű volt.
A családomnak ennie kellett az ünnepen.
Apósom segítségével feláldoztuk.
Ma is belém hasít kétségbeesett sírása.
Apósom feldolgozta húsát, bőrét kikészíttettük.
Két kicsi kecském történetének van- e tanulsága számomra?
Ma, régi és új életem vélem benne felfedezni.
Amíg életem fékezhetetlen habzsolással telt, áldozatom a kutyák eledelévé vált.
Ma, amikor életem Istenem vigyázza, áldozatom az emberek boldogulását szolgálja.
Húsvétkor, amikor asztalhoz ülök, e szavak mormolásával teszem:
Urunk halálára emlékeztető áldott Kenyér, élő, s embert éltető!Add, hogy éljen lelkem belőled csupán, s jóízét tebenned ne veszítse szám!
Kegyes pelikánom, Uram Jézusom!
Szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom,
Elég volna egy csepp, hogyha hullna rá:
Világ minden bűnét meggyógyítaná…
Jézus, kit csak rejtve szemlélhetek itt!
Mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik?
Hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat, leljem szent fényedben boldogságomat!
Amen.

erdély ma - Böjte Csaba: Van út a semmiből a végtelen felé!

erdély ma - Böjte Csaba: Van út a semmiből a végtelen felé!

Húsvéti készülődés

Gyakran mondják: Nagypéntek nélkül nincs Feltámadás.
.
De az Örömhír vonzásában azt is tudjuk, hogy a Feltámadás reménye nélkül nehéz lenne kibírni a Nagypénteket.
Csak a Feltámadás fényében látható a szenvedés értelme, csak aki megismerte Isten ígéreteit, az tudja, hogy az Istent szeretőknek minden a javára szolgál, hiszen a Mennyországba a kereszten keresztül vezet az út.
Nekünk, keresztényeknek ez az igazság nagy küldetést is jelent.
Ma, Magyarországon a korábbinál sokkal több a szenvedés, kilátástalanság, reménytelenség.
Honfitársaink százezrei, milliói kerültek nagyon nehéz helyzetbe.
Krisztusi tanúságtételünkkel mi most igazán sokat segíthetünk életükön, hiszen aki általunk közelebb kerül Istenhez, annak megváltozik az élete még nehéz helyzetében is..
Buzdítalak ezért Titeket a Szentírás szavaival:
Öltsétek fel Isten fegyverzetét.
Vegyétek magatokra az igazság páncélját.
Fogjátok a Hit pajzsát, amellyel elháríthatjátok a Gonosz minden tüzes nyilát.
Vegyétek föl az üdvösség sisakját és markoljátok meg a lélek kardját, ami az Isten igéje.
Nagyszüksége van most a tanúságtételetekre Magyarországnak.
Használjátok fel jól a nagyböjti és húsvéti szent időt, mélyüljetek el a Húsvét és a Feltámadás titkában, hogy hitetekről és reményetekről Isten segítségével tehessetek tanúságot.
/Váradi Szabolcs/

Húsvéti készülődés

Gyakran mondják: Nagypéntek nélkül nincs Feltámadás.
.
De az Örömhír vonzásában azt is tudjuk, hogy a Feltámadás reménye nélkül nehéz lenne kibírni a Nagypénteket.
Csak a Feltámadás fényében látható a szenvedés értelme, csak aki megismerte Isten ígéreteit, az tudja, hogy az Istent szeretőknek minden a javára szolgál, hiszen a Mennyországba a kereszten keresztül vezet az út.
Nekünk, keresztényeknek ez az igazság nagy küldetést is jelent.
Ma, Magyarországon a korábbinál sokkal több a szenvedés, kilátástalanság, reménytelenség.
Honfitársaink százezrei, milliói kerültek nagyon nehéz helyzetbe.
Krisztusi tanúságtételünkkel mi most igazán sokat segíthetünk életükön, hiszen aki általunk közelebb kerül Istenhez, annak megváltozik az élete még nehéz helyzetében is..
Buzdítalak

ezért Titeket a Szentírás szavaival:
Öltsétek fel Isten fegyverzetét.
Vegyétek magatokra az igazság páncélját.
Fogjátok a Hit pajzsát, amellyel elháríthatjátok a Gonosz minden tüzes nyilát.
Vegyétek föl az üdvösség sisakját és markoljátok meg a lélek kardját, ami az Isten igéje.
Nagyszüksége van most a tanúságtételetekre Magyarországnak.
Használjátok fel jól a nagyböjti és húsvéti szent időt, mélyüljetek el a Húsvét és a Feltámadás titkában, hogy hitetekről és reményetekről Isten segítségével tehessetek tanúságot.
/Váradi Szabolcs/

A tett halála az okoskodás

Krisztusban szeretett Kedves Testvérek!


A nagyböjti szentidő különleges ajándéka által arra kapunk meghívást, hogy egy egészen bensőséges, szent találkozást és együttlétet éljünk át Jézussal.Ő hív meg bennünket arra, hogy megismertesse velünk szeretetének kimondhatatlan gazdagságát. Ehhez szükséges, hogy legyenek az életünkben olyan időszakok, amikor elhagyva a mindennapok megszokott világát, fölmegyünk Isten hegyére, hogy szemléljük, és amennyire képesek vagyunk rá, befogadjuk a felfoghatatlant, a megmagyarázhatatlant, a csodát, Isten minden értelmet meghaladó szeretetét.

Isten hegyén, Isten jelenlétében fedezhetjük föl, a kiválasztott apostolokhoz hasonlóan, hogy mennyire örömteli, szép és értelmes Jézushoz tartozni, és vele közösségben lenni. Ezt az élményt élte át nem csak a kiválasztott három személy a színeváltozás hegyén, de Zakeus, a vámos, amikor hajlékába fogadta, - a Jézus lábát olajjal megkenő bűnös nő, - a vámasztaltól elhívott Lévi és megannyi követője Krisztus Urunknak. Erre az élményre hív bennünket is Jézus a húsvéti ünnepekre való előkészületek szent negyven napjában.
Forrás: Kaplonyi Barátok