A hit gyógyító ereje

A hit csodát is tehet! - Az imádság gyógyító ereje

Ha van hited és használod is, csökkentheted a depressziódat, a szívbetegségedet vagy más betegségedet, bajodat is.

Egy kórházi kísérlet folytán megkértek egy imacsoportot, hogy járjanak be mindennap egy kórterembe, és mondjanak imát a műtétből lábadozó, súlyos betegek fölött.2 hét elteltével ennek a kórteremnek a lábadozói egyértelműen és jelentősen előrébb tartottak a gyógyulásban, és egyikőjük állapota sem rosszabbodott, szemben a szomszédos kórterem hasonló betegeivel, akikről ez nem volt elmondható.

Egy másik kórházban "nehezítették a kísérletet". Itt is felkérték imádkozásra a hívőket az egyik kórterem betegeiért - ám egyetlenegyszer sem mentek be hozzájuk, és a betegeknek sejtelmük sem volt a kísérletről, illetve, hogy imádkoznak értük. Mégis - és ez már nem fogható a pszichológiai hatásokra - az eredmény éppolyan nagy hatásfokú volt, mint az első esetben!
.
Az egyik beteg, akinek sikerült túlélnie egy nyirokrákot – és csontvelő átültetésen esett át - azt mondta a műtét után, hogy a hite és a rendszeres imádkozás erőt és békességet adott neki. Talán ez az oka, hogy oly sokan fordulnak a hithez a gyógyulásért.
.
Amerikai kutatók szerint, a hívők jobbára derűlátók, erősebb az önbecsülésük és a társadalmi támogatottságuk, ezek mind olyan tényezők, amelyek jót tesznek az egészségnek.
A kutatók azt tapasztalták, hogy azok a gyászolók, akik a vallás segítségével igyekeznek boldogulni, ritkábban szorulnak orvosra.
.
Az imádkozás segít a szívbetegségben, a magas vérnyomásban vagy a rákban szenvedőknek.
Hogy a hit gyógyít-e, az még vitatott, de a közelmúltban erre nézve pozitív tanulmányok láttak napvilágot.

1. Depresszió ellen
Egy felmérés szerint a kórházban lévő betegek közül a vallásosabbaknál ritkábban léptek fel depressziós tünetek. Mentális állapotuk pedig jobb volt, mint a nem hívőké.
Állítólag ugyanezek felmérést végeztek egy állam szegényei között, akik között szintén kevesebb volt a depressziós a vallásosak között, mint a nem hívőknél.

2. Szívbarát
Orvosok megállapították azt is, hogy a rózsafüzért morzsoló felnőttek tüdő- és szívműködése jobb, mint azoknál akik nem hisznek semmiben. Megállapították azt is, hogy azok, akikért tudtukon kívül imát mondtak, gyorsabban gyógyultak, mint azok, akikért senki sem mondott imát.

3. Jobb hangulat

A hit nagyon jó kedélyjavító is. Azok, akik rendszeresen imádkoznak optimistábbak, így egy műtét előtt bizakodóbbak, mint nem hívő társaik. Akik Istenhez fohászkodnak, gyorsabban gyógyulnak meg a műtétek után.

Forrás: metropolita.hu

Boldog Charles de Foucauld imája

„Isten szeretete és az emberek
szeretete, ez az egész életem.”

Boldog Charles de Foucauld liturgikus ünnepe
december 1-én, halálának évfordulóján.
Boldoggá avatása: 2005. november 13., Róma
Hálaadó szentmise - HOMÍLIA: Róma, Tre Fontane



Atyám,
Átadom magamat Neked,
tégy velem
tetszésed szerint.
Bármit teszel is velem,
megköszönöm,
mindenre kész vagyok,
mindent elfogadok,
csak akaratod bennem
és minden teremtményedben
beteljesüljön.
Semmi mást
nem kívánok Istenem.
Kezedbe ajánlom lelkemet,
Neked adom Istenem,
szívem egész szeretetével,
mert szeretlek,
és mert szeretetem igényli,
hogy egészen
Neked adjam át magam,
hogy végtelen bizalommal
egészen kezedbe
helyezzem életemet,
mert Te vagy az én Atyám.

Károly, Jézus kistestvére

Charles de Foucauld - Boldoggá avatása: 2005. november 13., Róma

Charles de Foucauld - Boldoggá avatása: 2005. november 13., Róma

Évszakváltás

A vénasszonyok nyara utolsó estéjét Debrecen főterén töltöttem.
Élveztem a melengető napsütést, az emberek jövés- menését.
A Kossuth tér padjain hozzám hasonló, idősödő nagypapák, nagymamák üldögéltek.
Kisunokák szaladgáltak, kergetőztek.
A színpadon Keleti Andrea, egyik legnagyobb mobilszolgáltatónk reklámkampánya játékvezetőjeként igyekezett bevonni játékába az érdeklődőket.
Hipergyors internet reklámkampáya zajlott.
Magam is, a napokban „ okosítottam” fel telefonomat.
Nem vagyok rabja az internetnek, de kihasználom áldásos lehetőségeit.
Már bármikor hozzáférhetek, a számomra fontos hírekhez.
Kapcsolataim ápolásában nélkülözhetetlen szerepet játszik.
Hitem gyakorlásában új távlatokat nyitott.
Ferences testvéreimmel gondolatainkat megoszthatjuk, pillanatok alatt tájékoztathatjuk egymást élményeinkről, híreinkről.
Óvakodom azonban, hogy egy virtuális világ csapdájába essek.
Emberközpontú világban gondolkodom.
Ha kell, magam” rúgom ki” magam alól székemet, hogy kimozduljak.
Nem hanyagolom el a nyomtatott irodalom tanulmányozását sem.
Gondolkodóba ejtett, amit olvastam:
Könyvközpontú vallásból webközpontú vallás
Pápai misék a televízióban, muszlim öngyilkos merénylők videói és hollywoodi színészek által terjesztett szektapropaganda a YouTube-on: milyen szerepet játszik manapság a média a jó (vagy a rossz) hír közvetítésében?
A vallás sokkal inkább jelen van, sokkal meghatározóbb lett a médiában. Nem feltétlen lett több ember vallásos, a hit került át a személyes szférából az alapvetően vizuális kommunikáció nyilvános szférájába. Mindenek előtt az internet jelent új minőséget, mivel magánszemélyeknek, szervezeteknek és csoportoknak nyújt lehetőséget arra, hogy cenzúrázatlanul, globális összefüggésben mutassák be vallási meggyőződésüket.
A világháló azzal, hogy a mediális tereket kisajátította, demokratikus berendezkedésünk vallásszabadságát ülteti át a gyakorlatba: mindenki szabadon megválaszthatja és elmondhatja, hogy miben vagy kiben hisz.
Vagyis a klasszikus könyvközpontú vallások webközpontú vallásokká válnak?
Így van. Miközben a videó médiuma nyer új jelentőséget. A hit kérdéseire ma már nem könyvekből vagy képekből kapunk választ, hanem az internetre feltöltött videókból. A webközpontú valláshoz az is hozzátartozik, hogy a klasszikus reklámművészet elemeit használja arculatának felépítéséhez. A vallásdizájn felé tartunk.
Jelen kell lennünk az interneten, ha valós értékeket akarunk széles tömegekhez közvetíteni.

Istennek ajándékozott élet

A házasság és az egyedül Istennek ajándékozott intimitás,
a cölebsz élet szépsége

Az emberben él egy olthatatlan vágy arra, hogy a legbensőségesebb módon egyesüljön azzal, aki feltétel nélkül szereti őt, és aki gyengéden viszontszerethet. Isten férfinek és nőnek alkotta az embert, és meg akarja ajándékozni a szeretetben való egyesülés, az egység csodálatos tapasztalatával. A hitvesi szeretetben két ember egymásnak ajándékozza magát, szövetséget köt holtomiglan holtodiglan. Ezt a szeretetben való egységet fejezik ki a testükkel is, amikor egymásba belefeledkezve egymáséi lesznek, és erre a szeretetre bízza rá Isten egy új, megismételhetetlen emberi személy létrejöttét. Kettejük viszontagságokkal teli, közös története a törékenység és kiengesztelődés tapasztalatával kifejezi azt a kalandot is , amire Isten vállalkozott, amikor az emberben hasonló társat teremtett magának, akinek nemcsak életet adott, hanem Krisztusban életét adta érte.

A hitvesi szeretet-szövetség az egyik legszebb valóság, amit ember itt a földön megtapasztalhat, mégsem beteljesülése az ember titkának. Törékeny dolog: megtörténhet, hogy szeretett társam megváltozik, sőt hűtlenné lesz, és meg is halhat. Isten által csak ízelítőt adabból a hűséges, gyöngéd, áldozatos szeretetből, amivel Ő maga szeret minket. Senkivel sincs olyan szoros kapcsolata egy teremtménynek, mint magával a Teremtővel, aki szeretetből teremtette őt, a Megváltóval, aki feláldozta magát érte, aki saját Magával: szent Testével és Lelkével ajándékozza meg, hogy végérvényesen az övé legyen: „Magadnak teremtettél, Istenünk, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned.” – írja Szent Ágoston.

Isten minden emberi személyt így szeret, és mindenkinek – akármilyen kockázatos is – szabadságot adott, hogy képes legyen teljes szívből, lelkéből és elméjéből viszontszeretni Őt. A legtöbb embert éppen a hitvesi és a szülői szeretet által akar megformálni, hogy képességé váljon a szívből jövő, önzetlen, áldozatos szeretetre, hogy amikor halálában találkozik Teremtőjével, fel tudja ismerni Őt, aki csak Szeretet. Mégis meghív egyeseket már itt a földön arra, hogy egyedül Vele egyesüljenek, egyedül Annak ajándékozzák oda legbensőbb intimitásukat, aki életet ajándékozott nekik, aki Jézusban életét adta és Lelkét kitette értük. Életük így üzenet lesz embertársaiknak arról, hogy az ember számára Isten egyedül elég : Ő a boldogság maga. A cölibátussal arra hív meg Jézus, hogy egyedül az Övé legyek, úgy, ahogy Ő teljesen az Atyáé.

Jézus maga cölebsz életet élt. Az Atyával való egysége volt életének legbensőbb titka. Éjszakákat töltött Isten imádásában. Azt vallotta, hogy az Ő eledele m más, mint hogy Atyja akaratát teljesíti. A Vele való szeretet kapcsolatába ölelte bele az embereket: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is Titeket” – mondta tanítványainak. Ennek a szeretnek a megélésére hívja meg őket is:„Szeressétek egymást, mint én szeretlek Titeket.” Jézus tanítványa az Ő szeretetét közvetíti.

Az emberek komoly része lelki magányban él, mert senki sincs, aki feltétel nélkül szereti és elfogadja őt, akivel meg tudná osztani lelkének titkait, akivel szeretetben egyesülne. Az, hogy van partnere, még súlyosbítja is a dolgot, ha a másik lelkiekben nem társa. Így talán éppen az intimitás pillanatában éli át legélesebben azt az ellenmondást, ami a testi egyesülés és lelki között feszül, amikor a másiknak inkább a testére van szüksége, mint a lelkére, pedig ő személy: tele annyi gyógyulásra szoruló sebbel és kielégítetlen vágyakozással. Nagyon is rászorul arra, hogy őt magát ölelje át a társa: egész történetével, lényének titkával. Ehelyett sokszor bizony „az ágy közös, a párna nem”, ahogy Pilinszky írja.

Aki nem éli meg, hogy életének Teremetője gyöngéden és visszavonhatatlanul szereti őt, annak az élete előbb-utóbb menthetetlenül társtalanná válik, ha előbb nem, akkor azon a ponton bizonyosan, amikor szembekerül testi egészségének szétfosztásával és végül saját személyes halálával. Mennyire szüksége van arra, hogy legyenek, akik életükkel hirdetik meg számára azt az örömhírt, hogyValaki ővele szeretetből személyes egységre vágyik, és hogy ez a Valaki a mindenben hatalmas Isten Maga.

Az Egyház Urának, Jézusnak tanítása és személyes példája alapján nagy kincsnek és ajándéknak tartja, ha valaki Isten úgy akar teljesen lefoglalni magának, hogy Ő legyen a meghívott ember életének egyetlen bensőséges Társa. Erről az ajándékról tanúskodik a szerzetesek életformája. Ezt mutatja az is, hogy a közösségek élére olyan vezetőket állít, akinek Isten megadta ezt az ajándékot, és Jézus cölebsz életformájára hívta meg őket. Ha teljes szívvel válaszolnak erre a hívásra, életük örömhír lesz mások számára, beszédes tanúbizonysága Isten szépségének, amely megragadta őket.

Roska Péter.

Utazás egy kislány koponyája körül

Schumann Zsuzsanna „Lépésről lépésre” című könyve azoknak az embereknek az életébe vezet el bennünket, akik gyermekkoruk és kamasz éveik egy jó részét betegséggel viaskodva, olykor a halál árnyékában élték. Ebben a világban sokkal egyszerűbb minden: a rossz nagyon keserű, de a szép is és a jó is édesebb, mint máskor. A szeretet – és csak a szeretet! – valóban mindent legyőz.

Schumann Zsuzsanna sokgyermekes nagycsalád másodszülött lánya. Szép gyermekkor: sok zenélés, sok kirándulás, csendesen ketyegő hétköznapok. A lehető legnagyobb földi boldogság. Aztán kisiskolás diákként agydaganatot kapott. Évtizedes műtétsorozat következett, amelyet kisebb-nagyobb, jobb-rosszabb periódusok szakítottak meg. E küzdelem története érett könyvvé, letehetetlenül izgalmas könyvvé. A kötet azoknak az embereknek az életébe vezet el bennünket, akik gyermekkoruk és kamasz éveik, az emberi élet talán legszebb éveinek egy jó részét betegséggel viaskodva, olykor a halál árnyékában élték. Ebben a világban sokkal egyszerűbb minden: a rossz nagyon keserű, de a szép is és a jó is édesebb, mint máskor. Az ő számukra világos – bárhogy is érjen véget történetük - , hogy a szeretet (és csak a szeretet!) mindent legyőz. A könyvet olvasva talán könnyebb felfedeznünk azokat a dolgokat, amiért érdemes élnünk.
A kötetet Surján László korábbi népjóléti miniszter, EU parlamenti képviselő mutatta be az érdeklődők és a szerző iskolatársai, a Szent Margit Gimnázium diákjai előtt.
Korábban már az Unió című periodika oldalain jelentek meg részletek a műből – nagy sikerrel. Varázsa elsősorban abban áll, hogy rá tudja venni az olvasót: egy más szemszögből, belülről élje át a történetet. Fel kell figyelnünk arra, hogy minden tettünk, egy-egy hirtelen kimondott szó, egy-egy mosoly hogyan köszön vissza, hogyan sugárzik át éveken át. Ezekből az apró gesztusokból alakul az életünk. Ezt tanár magyarázza, pap prédikálja, ám ebből a könyvből megérthetjük, valójában mit is jelent ez. A mű egy másik fontos tanulsága, hogy az embernek vállalnia kell a sorsát – még akkor is, ha olykor elviselhetetlenül nehéznek tűnik. Hiszen csak így kerekedhet felül a jó. Akinek valami komoly baja van, az könnyebben rátalál erre az igazságra. Végezetül Surján László két gondolatot ajánlott a hallgatóság figyelmébe. A kötetben szereplő versek, mint egy-egy illusztráció, szerves részei a műnek. Az irodalom valódi hasznát tárják elénk: gondolatok, amelyek segítenek eligazodni az élet nagy kérdéseiben. A másik gondolat, amelyen érdemes elgondolkodnia az olvasónak, az író tanúságtétele: az ember csak akkor oldhatja meg az életét, ha Istenre figyel.
A kötethez Prof. Dr. Nyáry István, az OITI Főigazgatója írt ajánló sorokat:
„Betegnek lenni megalázó alávetettséget is jelent a meglevő bajok mellett. Magam is többször megtapasztaltam betegként, műtéti alanyként azt a kiszolgáltatottságot, ami a betegséggel járó testi bajokhoz társul. Érdekes megfigyelni, hogy a legdemokratikusabb tételes törvénykezés, a legnagyobb hagyományokkal bíró, legkifinomultabb joggyakorlat sem tudja hézagmentesen kezelni azt a különleges viszonyt, amely a beteg és orvosa, illetve az őt kezelő ápoló személyzet között létrejön, abból a szempontból, hogy a kiszolgáltatottságot, a kényszerű alávetettséget a jog erejével akár csak tompítsa. A szakmai etika és a jogosan elvárt, kötelezően humánus magatartás hivatott erre, amellett, hogy a jogi garanciák természetesen nagyon fontosak, de nem pótolják az emberséget. Ritka alkalom, hogy orvos részletes információt kapjon betegéről „alulnézetből”, a beteg oldaláról, egy olyan történetben, amelynek maga is részese volt. Ez a könyv számomra ilyen tükörbe-nézés, tele tanulságokkal. Régóta ismert, hogy a gyógyulás nem egyszerűen csak a testi bajok elhárítását jelenti. Annál is inkább, mert sok esetben nem lehetséges, és a kezelés, sikeresnek tekinthető műtét után a betegséget megelőzőhöz képest rosszabb állapot marad vissza.”
Forrás: gondola.hu

Világi ferences hivatásunk a Regula tükrében

„...felismerik magukban a Krisztus követésére szóló hivatást Assisi Szent Ferenc nyomdokain.” (Regula 1)

* * *

„...megtestesíteni ma a közös Szeráfi Atya karizmáját az Egyház életében és küldetésében.” (Regula 1)

* * *

„...testvérei és nővérei a Szentlélektől indíttatva saját világi állapotukban akarják megvalósítani a szeretet tökéletességét, és fogadalommal kötelezik el magukat, hogy az Evangélium szerint éljenek Szent Ferenc példájára és az Egyház által elismert Regula segítségével.” (Regula 2)

* * *

„Szent Ferenctől indíttatva és vele együtt az Egyház újjáépítésére kaptak meghívást.” (Regula 6)

„Hivatásuk arra szólítja fel őket, hogy minden jóakaratú emberrel együttműködve egy még inkább testvéri és evangéliumi világot építsenek, hogy eljöjjön Isten országa.” (Regula 14)

* * *

„Mint a béke hordozói, érezzék kötelességüknek azt újra és újra megteremteni.” (Regula 19)

* * *

„Mint a tökéletes boldogság hírnökei, minden körülmények közt azon fáradozzanak, hogy másoknak örömet és reménységet adjanak.” (Regula 19)