Táncház Debrecen főterén

Táncház 650 táncossal Debrecen főterén!

2011. augusztus 17. 19 óra

Kossuth tér, Debrecen

A 42. Debreceni Virágkarnevál első főtéri estéjén Debrecenben és a megyében működő táncegyüttesek közreműködésével 19 órától, illetve a Holdviola együttes 20 órakor kezdődő műsorát követően táncház várja az érdeklődőket a koncert helyszínén, az idén 650 éves város szívében, a Kossuth téren.

Közreműködnek a Bocskai Néptáncegyüttes - Hajdúböszörmény, a Debreceni Népi Együttes, a Forgórózsa Táncegyüttes, a Főnix Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttes és a Hortobágy Néptáncegyüttes,

valamint a Bakator Zenekar.

A debreceni Szent András Templom nyomában

A történelmi dokumentumok szerint Debrecen 3-4 egymástól független faluból olvadt össze. A XII. század végén a mai Debrecen helyén már templomos falvak voltak. A mai Szappanos, Eötvös, Nyíl utca környékén állt Szentlászlófalva temploma, mely 1192-1200 körül épült. Egy századdal később három falu állt a mai Debrecen belvárosának területén: Szentlászlófalva mellett volt Debrecum, mely a mai Déri tértől (egykor Pap-tava) nyugatra terült el, valamint Szentmihályfalva (melynek önállóságáról a történészek vitatkoznak) és Boldogasszonyfalva, mely a mai vasúti pályaudvar környéken volt. Ennek emlékét őrizte az egykori Szentlászlófalva utca, illetve a ma is létező Boldogfalva utca és Boldogfalvi kert név. Nagy Lajos magyar király 1364-ben a szabad bíróválasztás jogát adományozta Debrecennek. Ez a dátum a debreceni városi rang kezdetének tekinthető. A XIII. századtól hosszú ideig Debrecen földesurai az ország legbefolyásosabb családjai voltak: a Dózsák és Hunyadiak.

A középkorban Debrecen nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb volt a gótikus Szent András templom, melyet I. Imre váradi püspök építtetett 1297-1317 között. Ez volt az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri temploma. A templom 1564-ben leégett, s ezután 64 évig romokban volt. A romokban lévő templomot Bethlen Gábor építtette újjá a reformátusok számára, és 1628-ban a Szent András nevet elhagyva, a Szentháromság tiszteletére áldották meg. A templom 1802-ben újra leégett, és 1805 és 1821 között építették fel — az ősi katolikus templom alapjaira — a mai református Nagytemplomot. A középkori Szent András-templom ma is látható, falmaradványait az 1980-81. évi ásatások tárták fel. A középkori Debrecen templomai voltak még a Szent András és Szent László templomon kívül a Szent Miklós, Szent Mihály, Szent Anna twmplomok, a Mindenszentek, valamint a Szent Erzsébet kápolna és az Ispotály.

Mint Nyugat-Európa és Közép-Európa római katolikus országaiban, úgy Magyarországon is a városi fejlődés velejárója volt az úgynevezett kolduló rendek, a domonkosok és ferencesek megjelenése. Az ősi Debrecenben mindkét rend jelen volt. Arra semmiféle adatunk nincs, hogy a domonkosok mikor telepedtek le a városban, de az bizonyos, hogy kolostoruk a mai Református Kollégium helyén állt. 1326-ban kényszerültek innen távozni, és csak több mint 600 év után (1942-ben) telepedtek meg újra. A ferencesek 1322-ben alapítottak kolostort, mely a Csapó utca déli oldalán, a Sas utca környékén állt. Ezért nevezték ezt az utcát évszázadokon át Barátok köznek. A reformáció debreceni térhódítása lehetetlenné tette működésüket, s ezért 1552-ben elhagyták a várost, és csak 164 év elteltével (1716-ban) telepedtek vissza. Az 1552-es évet úgy tartjuk számon, mint amikor Debrecenben a reformáció következtében megszűnt a római katolikus egyházi élet, mely csak 168 év után indult meg újra.
A XVI. századi Európa életét alapvetően megrázó reformáció debreceni megjelenésének pontos dátumát nem tudjuk. A reformáció térhódítása hosszabb folyamat volt. A Szent András-templom plébánosa 1528-ban Mihály pap volt. Ezt a Mihályt tartják a történészek Debrecen utolsó katolikus plébánosának. Őt már a reformátor Bálint pap váltotta fel, és vele Debrecenben térhódításnak indult a reformáció.

Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor már 1530-ban terjesztette Luther tanait, melyhez Debrecen városa azonnal csatlakozott. 1540-től azonban a debreceni reformáció irányt változtatott, és fokozatosan erősödött a helvét irányzat. Az 1551. évet határkőnek foghatjuk fel, mert ezzel az esztendővel, Kálmáncsehi Sánta Márton kálvinista prédikátor megjelenésével a helvét irányú reformáció végleges gyökeret vert Debrecenben. Ettől kezdve a város kálvinista vezetése — a többi hajdúvároshoz hasonlóan — tiltotta a katolikusok letelepedését, a katolikus templomokat pedig a reformátusok foglalták el. A reformáció elterjedésének mértékét mutatja, hogy 1562-ben Szatmár vármegye 80 katolikus egyházközségéből csupán 3 maradt katolikus. 1581-re a nyírségi katolikusság nagy része már áttért a református hitre. 1699-ben a mai Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területén csak két működő katolikus plébánia volt: Kisvárda és Nagykálló. 1703-ban Debrecenben — hivatalosan — egyetlen római katolikus család volt, egy királyi tisztviselőé.

A debreceni katolikus egyházi élet újraalapítója gróf Csáky Imre váradi püspök, bíboros volt. Az ő politikai éleslátása találta meg az 1715. évi országgyűlésen azt az egyedüli kiskaput, amelyen keresztül behatolhatott a debreceni kálvinizmus hosszú egyeduralmát megtörő katolikus vallás. Történt, hogy 1693. április 11-én megjelent I. Lipót király (1640-1705) rendelete, az úngynevezett Leopold-diploma, amely Debrecent szabad királyi város rangra emelte. A királyi rendelet törvénybe iktatása csak az 1712-15-ös országgyűlésen történt meg, éspedig gróf Csáky Imre javaslatára, azzal a feltétellel, ha Debrecen város vezetése katolikus parochiális egyház felépítése végett, és a ferencrendi atyák kolostora számára helyet jelöl ki. Bármennyire is folytak Debrecenben a királyi privilégiumlevél körüli viták, a törvénybe iktatott feltételek értelmében gróf Csáky Imre 1716 elején elküldte Debrecenbe helynökét, Kébell Mihály váradi kanonokot, hogy a törvénycikk értelmében a telkek kijelölését sürgesse. A város kálvinista vezetősége minden kibúvóval megpróbálkozott, de végül is a Debreceni Respublica, mely a legnépesebb és leggazdagabb, nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező magyar város volt — évtizedeken keresztül kialakult cívis öntudattal — az 1716. március 22-én kelt ismételt királyi parancsra, április 27-én kijelölte a Szent Anna-templom mai helyét, valamint a katolikusok számára külön temetkezési helyet. Ugyanekkor jelölték ki a ferencesek – akik 1715-ben telepedtek vissza – telkét is a Miklós utca végén, a városkapun kívül. Végre 168 év után saját területen, rögtönzött oltáron először mutatott be szentmisét Kébell Mihály püspöki helynök és Maximilián ferences atya, és először hangzott fel a Te Deum. Debrecen város jelenlegi pezsgő katolikus hitéletének gyökerei ide nyúlnak vissza. Ettől kezdve működik Debrecenben ismét katolikus plébánia, bár a plébánia alapítási dokumentumát Csáky püspök csak 1730-ban írta alá.

A ferencesek 1716-ban birtokba vették a nekik kijelölt területet. 1723-25-ben kápolnát és szerény zárdát építettek, 1756-ban rendházat, 1777-ben pedig templomot.

Az 1770-es évek végén feljegyezték, hogy a kálvinista város barátságban élt a ferencesekkel. II. József a rendházat feloszlatta, és a ferences barátok 1788. március 23-án, húsvét napján elköszöntek Debrecentől, és csak 1942-ben telepedtek újra vissza.

A templomtelek kijelölésével egy időben gróf Csáky Imre püspök kinevezte — Lipóczi Keczer István személyében — az első debreceni plébánost, majd Bakó János váradi nagyprépost javaslatára 1719-ben piarista szerzeteseket telepített a városba. Így Debrecen katolikus vallási életének megindítói a ferencesek mellett Kalazanci Szent József fiai lettek. Az első debreceni piarista, Szlopnay Elek és István nevű rendtársa 1721. január 21-én megnyitották azt a piarista iskolát, mely többszöri iskolatípus-váltással a rend vezetése alatt működött 1948-ig, amikor állami rendeletre a szerzetes iskolák működése megszűnt. 1730-ban Csáky bíboros a plébánia vezetését a piarista atyákra bízta, így a Szent Anna-templom és a piarista rendház élete összekapcsolódott, és ez így maradt 1807-ig.

Forrás: debrecen.hu

Meghívó gyertyagyújtásra

Regnum Marianum-templom újjáépítéséért indított aláírásgyűjtésünkkel kapcsolatban örömmel mondhatjuk, hogy már mintegy 20 ezer ember írta alá petíciónkat.

Az aláírások lezárása szeptember végén egy nagygyűlés keretében fog jelképesen megtörténni. Addig is, engedje meg, hogy egy közeli eseményre felhívjuk figyelmét.

2011. augusztus 20-án délelőtt 11 órára meghívjuk Önttisztelettel a Regnum Marianum-templom eredeti helyszínére egy gyertyagyújtással egybekötött rövid megemlékezésre, valamint kezdeményezésünk állásának ismertetésére. Kérjük, aki teheti, tartson velünk! (Találkozó a Hősök terén.)

Találkozzunk augusztus 20-án délelőtt 11 órakor a Hősök terén!

Tisztelettel:
Váralja Szövetség

Kétszáz fős vándorkolostor

Tizenhetedik alkalommal indultak útnak Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én reggel az esztergomi ferences templomtól a vándorkolostornak is nevezett ifjúsági zarándoklat résztvevői, hogy gyalogosan a mintegy 130 kilométeres utat megtegyék Mátraverebély-Szentkútra Szent István ünnepéig.

Kétszázan vágtak neki a hatnapos menetnek, amely a Börzsönyön és a Cserháton át vezet, Szob, Márianosztra, Kemence, Bernecebaráti, Nagyoroszi, Patak, Csesztve, Szügy, Őrhalom, Szécsény, Magyargéc, Nógrádmegyer, Márkháza érintésével.
A zarándoklat idei fő témája a család évéhez kapcsolódik, de továbbra is szerepelnek a hagyományos témák, mint például a zarándoklat szerepe életünkben, a bűnbánat tartása és a szentgyónás fontossága, Szűz Mária helyes tisztelete, a papi és szerzetesi hivatás.

A zarándokok többsége világi fiatal, de a „házigazda” ferencesek mellett más szerzetesrendek is képviseltetik magukat, többek között a pálos nővérek és Szent Ferenc Kisnővérei. „Ez a zarándoklat tulajdonképpen nyitott kolostor – mondta Dobszay Benedek, az egyik ferences szervező. – Együtt zsolozsmázunk, rózsafüzérezünk, és közben haladunk. A mi ferences hivatásunk az, hogy a nép között éljünk és dolgozzunk. A szerzetes atyák a nap bármely részében készek a csoporttól lemaradva gyóntatni, lelki beszélgetést folytatni a résztvevőkkel. A vidámság is jellemző a társaságra, ami szintén nem idegen tőlünk. A zarándoklatot minden évben egyéni szándékainkon kívül papi és szerzetesi hivatásokért ajánljuk fel. A korábbi zarándoklatok résztvevői közül már húsznál is többen választották ezt a hivatást.”

Néhány útbaigazító gondolat a zarándokok által megkapott 400 oldalas, kiválóan szerkesztett zarándokkönyvből: A zarándoklatot használd fel Istennel és az emberekkel való kapcsolatod elmélyítésére! A zarándoklat nem gyalogtúra. Kereszteknél, templomoknál megállunk és közösen imádkozunk. Barátaidon kívül keress kapcsolatot azokkal is, akiket még nem ismersz! Tűző napon hordjál sapkát, kalapot vagy más tökfödőt, de ne vaskalapot! A menet elején a kereszt halad (amit sosem előzünk meg), végén pedig a „szent záróvonal”! Poros utakon légy tekintettel másokra, emeld a lábadat és ne „kavarj”!

Budapest, 2011. augusztus 15.

Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont

Szent István intelmei Szent Imre herceghez/ részlet/

Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el, ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelőször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak; enélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak. Akik ugyanis hamisat hisznek, vagy a hitet jó cselekedetekkel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, minthogy a hit tettek híján meghal, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök uradalomban vagy koronában nem lesz részük. Ám ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Hiszen az apostol ezt mondja: "Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd." A hit tehát, melyről beszélek, a következő: higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden teremtmény teremtőjében, és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban, kit az angyal meghirdetett, ki Szűz Máriától született, az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett és a Szentlélekben, ki szólt a próféták s az apostolok, valamint az evangélisták szavával, mint egyetlen tökéletes oszthatatlan szeplőtelen istenségben, és kétely hozzád ne férjen. "Ez a katolikus hit, melyben - miként Atanáz mondja - ha akárki híven és erősen nem hisz, semmiképp sem üdvözül." Ha valamikor uralmad alatt akadnának olyanok - távol legyen! -, kik az így egységbe fűzött Szentháromságot megosztani vagy kisebbíteni, vagy nagyobbítani próbálják, tudd meg: az eretnekség fejének szolgái azok, és nem a szentegyház fiai. Az ilyeneket pedig ne gyámolítsd, ne védelmezd, hogy magad is ellenségnek és bosszulónak ne mutatkozz. Mert az efféle emberek a szentegyház népét nyomorultul megrontják és szétszórják. Hogy ez ne történjék meg, különös gondod legyen.

A Gyergyószentmiklósi Szent Anna Otthonért

Isten kegyelméből, és nagylelkű támogatóink segítségével elkészült a gyergyószentmiklósi Szent Anna otthon első része. Kolumbán Orsolya (tel. 0752 288966) lesz a ház vezetője, kedves fiunk László Pali a gyergyószárhegyi lovászunknak a jegyese. A ház beindításában, működtetésében, Csergő Hajnalkának, a medence gyermekvédelmi munkánk koordinátorának hathatós segítségére is számítunk! Ök együtt egy nagyon erős csapatot alkotnak!

A ház kész van, most szeretnénk szépen felszerelni a konyhát, az ebédlőt, a hálókat. Még nagyon sok munka vár reánk, de reméljük, Jézus urunk nagymamájának tiszteletére szentelt otthonunk szép, meleg gyermek barát lakás lesz más szeptemberre.

A kedves testvérek segítségét, támogatását akár az első rész bebútorozásához, akár a hátsó rész befejezéséhez nagy- nagy szeretettel kérem és köszönöm. Imát is kérek, hogy a fiataloknak legyen erejük, bátorságuk a felvállalt munkát szépen, Istennek is, de az állami hatóságnak is tetszően szépen végezni!

Kisebb testvéri szeretettel,

Csaba t.

42. Virágkarnevál

Debrecen virágba borul. A Debreceni Virágkarnevál nem csupán egyetlen nap: az utóbbi években csaknem egyhetes fiestává bővült. Ezek a napok az ünnep, a zene, a tánc és a virágok jegyében telnek, sztárfellépőkkel fűszerezve. Debrecen legnagyobb, Magyarország egyik legismertebb rendezvénye. 

A Debreceni Virágkarnevál Debrecen egyik legismertebb, Magyarország legnagyobb rendezvénye. 2009-ben elnyerte a kiváló fesztivál minősítést. Az utóbbi években nem csupán egynapos karnevál, hanem egy teljes hetet felölelő rendezvénysorozattá nőtte ki magát. 2011. év különlegesen fontos a város számára, hiszen 650 évvel ezelőtt 1361-ben, I. (Nagy) Lajos Anjou király idején szerzett mezővárosi rangot, s ezzel a bíráskodás és az önkormányzatiság jogát. Ez a jeles évforduló a karneváli programsorozatban is kiemelt jelentőséget kap. Más érdekességek is színesítik a karnevált.

A rendezvény napjai  egy-egy virágnevet viselnek, de  a mostani karnevállal búcsúztatjuk el a Nagyerdei Stadiont is, mely nyolcvan évet élt és melynek újjáépítése az eseménysorozat után kezdődhet el.

Augusztus 15. és 21. között Debrecen utcáin számos program várja az idelátogatókat; hazai művészek, egyedi produkciók gondoskodnak a remek hangulatról. 

A karneváli hét programja:

Augusztus 15. hétfő –  ESTIKE

16 óra Kölcsey Központ
Virágok harca – kaktuszkiállítás
Virágok képekben – fotó kiállítás
Tiszta udvar, rendes ház – díjátadó

Augusztus 16. kedd – ORGONA

19. 30 Kölcsey Központ
Hass, alkoss, gyarapíts… - Komolyzene könnyedén
Közreműködik a debreceni Csokonai Színház kórusa, a Bányai Júlia Általános Iskola és AMI Lautitia gyermekkara, Corpus Harsona Kvartet, Somogyi-Tóth Dániel és Sárosi Dániel orgonaművészek, Bódi Marianna operaénekes, Haja Zsolt és Wágner Lajos operaénekesek 

Kölcsey Ferenc emléktábla avató 

Augusztus 17. szerda –   VIOLA

16– 20 óra Baltazár Dezső tér
Lurkó liget – gyermekprogramok
20 óra Kossuth tér
Holdviola koncert - Táncház 650 táncossal

Augusztus 18. csütörtök –  PIPACS

10– 20 óra Kölcsey központ
Karneváli frizura parádé
16– 20 óra Baltazár Dezső tér
Lurkó liget – gyerekprogramok
20 óra Kossuth tér
Ricardo Salsa Club - Kubai Salsa show

Augusztus 19. péntek –  KIRÁLYLILIOM

16– 20 óra Baltazár Dezső tér
Lurkó liget – gyerekprogramok
Vendégünk Cegléd városa
Jótékonysági Laska Fesztivál a Gyermekétkeztetési Alapítvány javára
20 óra Kossuth tér
Queen Memorial Concert Show
Látványos és izgalmas utazás a rockzene egyik legnagyobb alakjának, Freddy Mercurynak a zenei megidézésével. 
Közreműködik: Csengeri Attila, Csordás Levente, Egyházi Géza, Hien, Kiss Szilvia, Koós Réka, Kovács Áron, Mészáros Árpád Zsolt, Vágó Bernadett, Végvári Eszter

Augusztus 20. szombat –  SZÁZSZORSZÉP

8 óra Kerékpáros felvonulás
8– 12 óra Karneváli menet, virágkocsik művészeti csoportok felvonulása Debrecen utcáin
10– 13 óra Nagyerdei Stadion
Élő  – kép és élő –  zene karneváli látvány show

14-18 óra Nagyerdei Stadion
Virágkocsik közelről, a felvonuló virágkocsik kiállítása

15.30 óra Nagyerdei Stadion
Tánc! Zene! Mulatság! - a karneváli csoportok bemutatója
16 óra Baltazár Dezső tér
Virágkötészet – virágköltészet virágkötő mesterek látványos bemutatója
20 óra Piac utca
Virágkarnevál esti fényben
22 óra Kossuth tér
Utcabál

Augusztus 21. vasárnap, NEFELEJCS – Ne felejts!

20 óra Kossuth tér
Ráadás
Keresztes Ildikó, Wolf Kati, Varga Viktor
Közreműködik az Abrakazabra együttes

Amit még megnézhet…

Augusztus 14 – 15. (esőnap 16.) Régi Városháza udvara
20.30 óra
Nino Manfredi – Nino Marino: Könnyű erkölcsök, komédia, aTuray Ida Színház előadása
Szereplők: Gregor Bernadett és Koncz Gábor

Augusztus 15 – 21. Kölcsey Központ
Kaktuszok és pozsgások kiállítása és vására

Augusztus 17. (esőnap 18.) Régi Városháza udvara
20.30 óra
„Harmónia” - St. Martin és Benkő Péter közös estje

Augusztus 21. 8 – 18  óra Kossuth tér
Virágkocsik kiállítása

Augusztus 24. (esőnap 25.)  Régi Városháza udvara
20.30 óra
Több mint koncert - Hernádi Judit estje
Közreműködik: Heilig Gábor

Augusztus 26 – 27. (esőnap 28.) Régi Városháza udvara
20.30 óra
Ephraim Kishon: Házasságlevél, vígjáték
a Száguldó Orfeum és a pécsi Horvát Színház előadása
Szereplők: Besenczy Árpád, Fehér Anna, Sztankay Orsolya…

Augusztus 29. (esőnap 30.) Régi Városháza udvara
20.30 óra
Vadmadár
Luigi Pirandello szövegeinek felhasználásával írta és zenéjét szerezte Mikó István
Szereplők: Mikó István, Rusz Milán, Suha Kálmán

Forrás:utazzitthon.hu