Népszerű bejegyzések

2011. augusztus 15., hétfő

Akitől tanulhatunk


Böjte Csaba kérései munkatársaihoz – más is tanulhat belőle

Isten nem ment el vakációra

Az a ház, amelyben én nem laknák szívesen, azt a gyerekeknek sem adjuk oda, inkább bezárjuk. A gyárban még az esztergapadot is rendben kell tartsa az, aki azon dolgozik
Gyorsan telik a nyár. Nagy szeretettel kérlek, hogy kezdjük szervezni szépen az őszi tanévkezdőt. Írnék egy pár szempontot, melyek segíthetnek a házaink, otthonaink szervezésében.

1. A jó Isten nem ment el vakációra. Fontos, hogy a magatok, a gyermekek lelki életét ne hanyagoljátok el. Figyeljetek arra, hogy az élő kapcsolat a Szeretet Istenével se a ti lelketekben, se a gyerekekében ne szakadjon meg. Imádság, szentmise, szentírásolvasás, lelki programok, szép lelki napok, biblia táborok, – mind mind előforrás ahhoz, hogy élő hittel, mindent legyőző, bizakodó reménnyel, és hegyeket mozgató őszinte szeretettel kezdhessük az új tanévet.

Nyáron itt is, ott is vannak búcsúk. Vegyetek részt közösen rajtuk. Milyen szép lenne, ha egy kis keresztaljával ti is elmennétek a szomszéd faluba zarándokolni egy egy vallásos ünnepre. Nem csak Istenhez, népünkhöz, hanem szép szülőföldünkhöz is ezáltal közelebb kerülhetünk. Otthon vannak Fehérvárról a kispapok, kérjétek meg, hogy meséljenek, bátorítsanak benneteket. Ilyenkor nyáron több idő van, kopogtassatok be a plébániákra, és egy egy szép lelki könyvet kérjetek el, és adjátok a gyerekek kezébe, hadd olvassanak. Ne hagyjátok az Istenszeretet tüzét kialudni!

2. Fontos, hogy minden ház szép, tiszta, takaros legyen, és legyen felszerelve mindazzal, ami a munkátokhoz szükséges. A nyári munkákat mindenütt el kell végezni, pókhálós, poros otthonban nem kezdünk tanévet. Az a ház, amelyben én nem laknák szívesen, azt a gyerekeknek sem adjuk oda, inkább bezárjuk. A gyárban még az esztergapadot is rendben kell tartsa az, aki azon dolgozik. A nyári munkátok nagy része az, hogy a gyerekekkel, gyerekek hozzátartozóival, a helyi tanács segítségével, a támogatókkal szépen tegyétek rendbe a szobákat, otthonokat. Ha elakadtok, bizalommal forduljatok Robihoz, Balázshoz, vagy hozzám idejében.

A ház szerves része az udvar, a kert, a ház eleje. Döbbenten látom, hogy mindenütt a falvakban, hosszan az utak mentén, még ahol az udvar rendben is van, a kerten kívüli rész milyen elhanyagolt. A ház eleje is hozzánk tartozik, még ha azt is mondják, hogy az közterület. Mi rendbe szedjük, virágokat ültetünk, aztán, ha a hatóság hoz szebb virágokat, akkor majd kiszedhetik.

Mindenütt kötelező a folyóvízzel felszerelt WC. Ahol ez nincs, ott kérlek, nézzetek utána, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani, mert másképpen a közegészségügy lehet, hogy bezárja az otthonotokat. Ezzel kapcsolatosan szeretettel kérlek, a napokban írjatok beszámolót, keressetek meg, hogy tudjunk intézkedni.

Fontos, hogy egy kis festékkel szépen a hámló ajtókat, ablakokat, kerítéseket fessétek újra. Természetes, hogy ebbe a munkába is be lehet vonni a gyerekeket is, meg az ő hozzátartozóikat is. Nagyobb munkákra ti is szervezhettek kalákát, melyre szeretettel meghívhatjátok a jó szomszédokat is. Merjetek kezdeményezni, mert nagyon sok ember csak arra vár, hogy szeretettel megszólítsátok.

3. Megfelelő munkatársak kiválasztása, képzése: Minden családnak, csoportnak legyen meg a megfelelő felelőse. Mi soha nem a végzettséget néztük (persze nem rossz, ha megvan), hanem azt, hogy az illető alkalmas-e a munka végzésére? Lelkes, tiszta, szorgalmas, türelmes kotló mamákat keresünk, olyanokat, akik a maguk otthonát is szépen rendben tartják, magukat is, családjukat is jól nevelik. Ezért mielőtt valakit befogadnátok, látogassátok meg az otthonát, annál nagyobb rendet, mi otthon van nála, nálunk sem fog teremteni. Mindenkire kötelező a próbaidő, ha ezalatt az idő alatt azt látjátok, hogy tunya, rendetlen, vagy a gyerekeket bántalmazza akár szóban is, akkor minden további nélkül a segítségét meg kell köszönni, és el kell küldeni. Ne tűrjétek meg, hogy bomlassza pletykával a közösséget. Mi egy családhoz tartozunk, és nem kritikusokat, hanem szorgalmas munkatársakat keresünk.

Egy bentlakó nevelő normája minimum 8 gyerek, ennél kevesebb gyerekkel csak külön engedéllyel lehet családot indítani. A napközis csapat minimuma ennek a duplája, azaz 16 gyermek. Természetesen csak akkor jön ki a havi költség a napközikben, ha 20 gyereket, harminc napot és fél Eurót számolunk.

Mivel az anyagi krízis minden szinten érezhető, ezért szeretettel kérlek, hogytengi-lengi embereket ne fogadjatok be. A jelszó: a gyerekeket szeressük, segítsük türelemmel, a felnőttek dolgoznak, segítenek a gyerekek kibontakozásában szorgalmasan. Egyetlen ház sem felnőttrehabilitációs központ, mi gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozunk!!!! Tervezzük a felnőtt szakosztályt, de az egészen biztos, hogy külön feladat lesz!

Tudjátok, nemcsak a központból szervezhető a ház munkatársainak a lelki, szellemi továbbképzése. A ház felelőse is elmehet a helyi plébánoshoz, hogy a munkatársai számára kérjen egy lelki napot pl. a tanévnyitás előtt, hogy szentgyónással, imádsággal közösen felkészüljetek a következő tanévre. Ha a vidéketeken van egy olyan tanár, művész ember, akitől tanulhatnátok, hát akkor merd meghívni, hogy tartson nektek előadást, magyarázzon meg olyan dolgokat, ami által jobban, szebben végezhetitek nemzetmentő munkátokat. A kollégák testi, lelki, szellemi alkalmasságát minden házfőnök nemcsak el kell várja, hanem kisebb testvéri alázattal, szervező erővel szolgálnia is kell annak kibontakozását.

4. Csak az iskolában van vakáció! A hivatalos papírokat, az engedélyeket nyáron is lehet intézni. A hivatalokban várnak bennünket! Tisztelettel, szeretettel kérek mindenkit, hogy ha tovább akar maradni, akkor kapaszkodjon, és a munkájával járó valamennyi papírmunkát is szeretettel, pontosan végezze el. Mindenütt, mindenki jó szándékkal van velünk szemben, alázattal kérjetek segítséget és végezzétek a házak különféle engedélyeztetését, hogy tanév közben minden erőtökkel a gyermekekre tudjatok figyelni. A bürokrácia nekem sem tetszik, de adjuk meg a császárnak is, ami a császárnak jár.

Ahol a papírok rendben vannak, ott is a felelős testvér szeretettel látogassa meg a helybeli plébánost, polgármestert, iskola igazgatót, a tanárokat, a helység szociális munkásait, vagy az Egyházmegyei Karitász alkalmazottait. Tanévkezdés előtt egyeztessen velük minden fontos kérdést. Ti nem partizánok vagytok, hogy titokban végezzétek a munkátokat, a helyi média, sajtó megbízottjait is bátran felkereshetitek. Természetesen tudnotok kell, hogy mindenütt egy ferences közösséget képviseltek, és éppen ezért alázatosan, kisebb testvéri szeretettel forduljatok mindenkihez. Az ismeretséget, barátságokat ápolni, gondozni kell, hogy életben maradjanak.

5. Házaink legyenek nyitottak, nem csak magunkkal kell foglalkoznunk, hanem alázattal a környezetünkben élő szegények felé is nyitni kell. Fontos, hogy felkeressétek a vakációzó gyerekeink családjait is. Szeretettel kérlek, hogy a végzett és már kirepült fiatalokat látogassátok meg. Vajon, hogy boldogulnak az életben? Naglelkűen segítsétek őket, érezzék, hogy nincsenek egyedül, hogy számíthatnak arra a nagycsaládra, mely befogadta őket.

Ti vagytok a helyi Ferences Szeráfi Szolgáló Szeretet hordozói, látogassátok meg a szegényeket, a bajban lévő öregeket. A házainkban, a raktárakban sok olyan dolog van, amit bátran elajándékozhattok Isten nevében. Ebben a munkában a helybeli plébános, vagy a szociális munkás segítségét is kérhetitek. Szeretettel kérlek, hogy ebbe a szép szolgálatba vonjátok be az általatok nevelt gyermekeket is. Tanítsátok meg őket arra, hogy milyen jó dolog jónak lenni. Ajándékozzátok meg őket az örömszerzés örömeivel. Ennél szebb „tudást" úgy sem adhattok nekik.

6. Jön az ősz! Mindenütt megnézem a kertet is, de a kamrát is, mi terem nálunk, és mit teszünk el télire. A gyermekek nevelésének, oktatásának szerves része, hogy ezeket a munkálatokat felvállaljátok. Kérlek, hogy szépen, közösen a gyerekekkel végezzétek. Nem a haszonszerzés a cél, hanem az, hogy a gyerekeket megtanítsátok a becsületes, tisztességes munkára, az önfenntartásra. Számomra, egy finom, jól eltett vadrózsalekvár, vagy ízletes palacsinta sütése, szintén olyan fontos, mint a szorzótábla megtanulása. A házkörüli becsületes munkának a tartós hiánya hosszú távon a népünk sorvadásához vezet.

Nem ért véget mindaz, amit a Szent István tervben megfogalmaztam. Tegyétek utcáitokat, falvaitokat Tündérkertté!! A gyerekekkel a tavasszal kitakarított, rendbe tett patakpartokat, kis tereket továbbra is keressétek fel, gondozzátok. Néhány doboz festékkel itt- ott csodát lehet tenni, persze itt a jó ízlés vezessen benneteket, ha nem vagytok biztosak magatokban, kérjetek mindenben tanácsot. Szeretettel kérlek, hogy ne hagyjátok, hogy a semmittevés, a lustaság titeket, vagy a gyerekeket szétmarjon. Folyamatosan tartsuk magunkat a jó cél érdekében teremtő mozgásban.

7. Tanévkezdéskor fogok kérni egy nyári beszámolót mindenkitől. Kíváncsi vagyok, hogy a gyerekek közül hányan vettek részt ilyen olyan táborban, kiránduláson. Szeretném tudni, hogy hol vettek közösen részt a gyerekek a falunapokon, búcsúkon és más rendezvényeken. Jó lenne, ha kapnék szép képeket, gyermekek által írt kedves történeteket, beszámolokat stb. Ezek a beszámolók nem fölöslegesek, hisz egymás tapasztalatából tanulhatunk, támogatóink előtt is ezzel igazolhatjuk munkánkat. Szeretettel kérek mindenkit, hogy ne sajnáljátok az időt ettől a feladattól, és az elkőszítésébe vonjátok be a gyerekeket is. Erre is meg kell tanítani a gyerekeket! Sokkal sikeresebbek lesznek, ha le tudnak ülni, hogy vissza nézzenek, és számot vessenek életük egy egy időszakával.

Közösen a gyerekekkel adjatok hálát mindenért, a táboroztatóknak is írjatok köszönő levelet. Nekünk tudatosan meg kell tanítani a gyerekeket hálát adni, köszönetet mondani. Semmi nem jár ki ingyen, minden ajándék, az élet Isten ajándéka, a mindennapi betevő falat, a ruha, amit hordunk, minden de minden ajándék, és azt illik szeretettel megköszönni.

Kedves munkatársaim! 63 helységben dolgozunk, sokfélék vagyunk. Nem szeretném, ha valaki levelem olvasása után elkezdene háborogni. Nem szabad a dolgokat összemosni, mert körbe jártunk, és valóban vannak nagyon tiszta, szép, rendezett házak, telve kacagó gyerekekkel, lelkes támogatókkal, és vannak olyan házak, ahol sajnos mindez nem éppen így van. Vannak olyan házak, ahol a munkatársakat szinte vissza kell fogni, és akik előtt én csak őszintén meg tudom hajtani a fejemet, de vannak, akiket lelkesíteni, buzdítani kell. Ez a levél ezt a célt szolgálja.


Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.

Sík Sándor: A kék palást


      ,,Anyai palástod fordítsd oltalmunkra!'' (Boldogasszony Anyánk)
Amelynek színe mint a menny
És mint az édesanya-szem,
Olyan ölelő, olyan áldott,
Énekelem a Kék Palástot.
Kék mint az ég, jó mint az ég:
Mélység, magasság, messzeség,
Körülkarol és el nem enged,
Megharmatoz és fölmelenget.
Olyan könnyű a mosolya!
Búzavirág és ibolya.
És mégis oly kimerhetetlen
És titokzatos, mint a tenger.
Ó tőlem milyen messze már
Amely eléd bírálni jár,
A farizeusi szemöldök.
Már gyermeki bizalmat öltök.
Bizalmat, jó meleg ruhát:
Ha rám uszítja táborát
A Bűnnek Isten-tűrte titka,
Elburkolózom ráncaidba.
De nem magam, mind elhozom,
Kiért a gond mázsája nyom,
Mind, mind aki kedves szívemnek,
Kézen vonom megbújni benned.
Az árvákat, a foglyokat,
S kik megjárták a poklokat
A sötétség évein által, -
Fogadd alád, anyai Fátyol.
S akik után szívünk sajog,
A nagyszemű ártatlanok,
A kisdedek, s akik még jönnek
Másnapján az eldúlt özönnek...
De már nem is imádkozom:
Úgy buzog föl a bizalom
Szívem megéledt melegéből
Mint a forrás a föld szívéből.
Fölöttem a végtelen ég,
Lenn: hallgató arany kepék:
Keresztbe kötve várja sorsát
Szegény, pihegő Magyarország.
Az eleven-kék bolt, a menny.
Mintha libbenne odafenn,
És békére és háborúra
Egy nagy kék palást ráborulna.

2011. augusztus 14., vasárnap

Egy mesés utazáson


Úgy élem az életen, mint egy lepkegyűjtő.
Boldogságpillangókat gyűjtök.
Nem teszem őket tűre szúrva vitrin mögé.
Igyekszem minden pillanatát átélni.
Elmúlt napjaim is így töltöttem.
Lehetőségem nyílt bepillantani Boldizsár Ildikó Meseterápiás Központjába bepillantanom.
A Tiszadobi gyerekek első csapata töltött ott egy hetet.
Az Alapítvány munkatársai nagy szeretettel, figyelemmel fogadták  a csapatot.
A foglalkozásokon a gyerekek lelkéhez nyíló ajtó kitárult, lehetőséget adott rendet csinálni.
Persze a teljes rend kialakítása hosszú időt, türelmet igényel.
De a módszert elsajátítva, beültetve a Tiszadobi Gyermekvédelmi Központ nevelőmunkájába, sikerrel kecsegtet.
Ma már a második turnus indult útnak a Balaton mellé.
Hetem további részében Tiszadobon nyaraltam.
Megnéztem, hogyan épül, szépül az Andrássy kastély és parkja.
Szombaton unokatestvéreimmel találkozhattam a Holt Tisza partján.
Elmúlt hetemre visszatekintve, azt kell mondanom, gazdag volt a „zsákmány”.

2011. augusztus 6., szombat

Wass Albert: Te és az Isten

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? 
Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? 
Nézz meg egy virágot! A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot! 
Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. 

Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted. 
Néztél vízcseppet mikroszkóp alatt? Mennyi ezer élet nyüzsög benne. Egy egész világ. Minden vízcsepp egy világ. Minden világ egy vízcsepp. Önmagáért való zárt egész. A Te szemedben céltalan, mert nem vagy művész. Művész csak egy van ezen a világon, egyetlenegy, aki alkot. Napról-napra, percről-percre, mindig újat és mindig ugyanazt. 

Nézd a fát! Nézd a hegyet! Nézd meg a folyót vagy a tengert! És gondold el, hány milliárd vízcsepp van benne, hány milliárd vízcseppbe zárt világ! És aztán gondolj a csillagokra! Azokra, amiket ismersz, és azokra, amiket nem ismerhetsz. Tiszta éjszakákon nézz föl az égboltra: olyan éppen, mint a vízcsepp a mikroszkóp alatt. Minden csillag egy élő valami és köztük a Tied, a Föld, talán a legkisebb. Gondold csak el, hány milliárd vízcsepp lehet még ezen az egyen kívül, amit ismersz. 

És akkor gondolj szánalommal azokra, akik el akarják hitetni Veled, hogy nincs Isten. 
Nincs, mert ez, vagy amaz így történt. Mert romokban fekszik a házad. Mert meghaltak sokan, akiket szerettél. Mert kevés a kenyér. Mert sok a nyomorúság. A világban, mondod, nincsen igazság. És a Te világodat érted alatta. A Te külön világodat, ezt az aszfaltos, vízvezetékes, órabéres és gyárkéményes világot. A nyakkendős, nyúlszorkalapos, szénhiánnyal küzdő, műhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot. És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak. Te és a többi emberek, és így egyedül ti vagytok felelősek mindazért, ami benne történik. 

Istennek semmi köze a házakhoz és az órabérekhez, az általad feltalált bombákhoz és drótsövényekhez, semmi köze ahhoz, hogy kapsz-e nyugdíjat vagy sem és hogy meg tudsz-e élni abból a fizetésből, amit a többi emberek adnak Neked az önként magadra vállalt munkáért. Isten bele sem néz a számlakönyveidbe, nem törodik a gépeiddel és talán azt sem tudja, hogy létezik az egyik vízcsepp milliomodik porszemén egy úgynevezett társadalmi rendszer, amit mesterségesen fölépítettél magadnak és amivel most nem vagy megelégedve. Ő a csillagrendszerekkel és az ibolyák gyökerével törődik csupán. 

Isten művész, aki megalkotta a világok milliárdjait és pillanatról pillanatra újakat alkot. Amit Ő alkotott, azért vállalja a felelosséget. Ott minden az Ő elgondolása szerint történik, tiszta és művészi törvények alapján. Ott nincsenek meglepetések és váratlan fordulatok. Nincs győzelme a gonosznak, mert nincs gonosz. Ezt a fogalmat az ember alkotta és emelte földöntúli alapzatra, hogy megbocsáthasson magának, ha ostobaságokat cselekszik. A sas nem gonosz, amikor lecsap a galambra. Fiainak viszi, hogy élhessenek. Művészi rendező keze igazította így a szerepeket, hogy ne szaporodhassanak el a galambok s ne egyék el az egerek elől a gabonát. 

Az ember alkotott magának egy külön világot, a vízcseppen belül. Kiugrott a nagy együttesből, kivonta magát a művészi rendező keze alól, ácsolt magának külön színpadot, pingált magának külön díszleteket s maga osztja ki magának a szerepeket benne. Hát ne jajgasson, ha rosszul sikerül az előadás. Ha a kontár módon ácsolt kulisszák olykor rászakadnak és rozsdás szögekbe veri a fejét. Maga tette oda a szögeket. 

Ha rosszul mennek tehát a dolgaid, ne csodálkozz. És főleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelősségét. Szabad kezet kértél, s Ő, amennyire lehetett, szabad kezet adott. A lerombolt házakért, a drágaságért, a feketepiacért, a szénhiányért s azért, hogy pénz nélkül maradtál és vakarod a fejed: Ő igazán nem tehet. Talán nem is tud ezekről. Nem kíváncsi, hogy az Ő rendjén kívül, a sok milliárd vízcsepp közül az egyikben egy izgága kis moszatocska a maga önteltségéből mire végezte. Neki a hóvirágokra van gondja, meg a madarakra. A csillagokra és a fákra. Meg arra, hogy szüless és meghalj. És hogy a gyomrod - feltéve, ha mértéktelenségedben el nem rontottad - megeméssze az ételt, amit adsz neki. Nem felelős, ha szíved idő előtt megunja pumpálni a véredet, mert hanyagul és könnyelműen elrontottad felesleges izgalmakkal, amiket a magad bosszantására sikerrel kiagyaltál. 
Egyáltalában: az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban. Nem várhatod, hogy Ő menjen oda hozzád, ha magad voltál az, aki fölényes emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál Neki. Te kell fölkeressed Őt, ha vissza akarsz Hozzá térni. Könnyen megleled, ha igaz és tiszta benned a szándék. Ha nem sértett hiúságodat és csalódott önzésedet akarod Neki elpanaszolni, hanem egyszerűen csak látni akarod Őt s megnyugodni abban, hogy van. 

Ott leled mindég, a műhelyében. A vízcseppben, amit számodra alkotott. Csak nyisd ki a szemedet jól. 
Megtalálod a fűszálban, amikor éppen nő. A virágban, mikor a szirmait bontja. A pillangóban, ahogy szárnyra kél. Ott dolgozik. És ha elég tisztán és elég egyszerűen állasz meg előtte, levetve minden magadra aggatott bohóc-cicomát, amit társadalompolitikának, tudománynak vagy előítéletnek nevezel: akkor talán reád is néz. Talán még reád is mosolyog. 
Mélységesmély, szelíd művész-szemével végigsimogat és azt mondja: 
- Bizony látom, rossz bőrben vagy fiam. Ideje volt, hogy visszatérj közénk.



Doktor a Bor Ünnepén

Már a Nagyerdőre való utazásunk jelezte, nem mindennapi élményben lesz részem.
A Békás tónál, 12. alkalommal rendezték meg, aDebreceni Borkarnevált.
Szóval, felszálltam az ötvenedik évébe lépő debreceni villamosra.
Hangszórókból, ifjúkorom zenéi szóltak.
Egyenruhás kalauz, emlékjegyet adott az útra.
Kinn, a Nagyerdőn vidám forgatag fogadott.
Az ország különböző borvidékeinek borait kínálták.
De, itt volt díszvendégként az Érmellék pavilonja is.
Ételből is bőséges volt a választék.
Sajtokat, zsíros kenyeret, vagy éppen házi lapcsánkát is ehettünk.
A talpalávalót, először Bácsi Gyurka Bandája, majd Dr. Valter Gipsy Jam Bandje húzta.
Felnőtt, gyermek vidáman táncoltak.
A nyár utolsó napjaiban, így mulat, egy debreceni úr.

2011. augusztus 5., péntek

Magyar orvosszerzetes Kongóban

Ipari gyémántban gazdag, ugyanakkor mostanában éhező gyermekekkel terhelt a Kabinda központú régió a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahol már 13 éve gyógyít Richárd testvér. Magyarországon Hardy Richárd néven ismerik a barátai.
Hogyan lett orvosszerzetes Hardy Richárd és miként került Budapestről Közép-Afrikába? Tizenhat évvel ezelőtt, az orvosi diploma megszerzése után - még a budapesti szemészeti szakvizsgára készülve - lépett be a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségbe, mint magánfogadalmas szerzetes. (A közösség alapvető céljai - a katolikusok internetes honlapja szerint - a szegények szolgálata, az önkéntes szegénység vállalása, a javak megosztása, a testvéri szeretet megélése, az intenzív szentségi és liturgikus élet, valamint az Evangélium hirdetése). 
Mint Richárd testvér elmondta, a közösség neve a Hegyi beszédből való, a franciák alapították az 1970-es években. A kabindai katolikus misszió, amely 15 fős (közülük öten külföldiek) Belgiumhoz tartozik, és a magánfogadalmas szerzetesség pedig azt jelenti, hogy a Vatikán - lévén fiatal közösség - még folyamatban tartja az elismerésüket. 
A megnevezését gyakran változtató Kongói Demokratikus Köztársaságba - amely akkor éppen Zaire néven szerepelt a térképeken, 1995-ben érkezett a fiatal orvosszerzetes. Beilleszkedését segítette, hogy iskolás korában Algériában élt a szüleivel, mert mérnök édesapja ott dolgozott, s ott jól megtanult franciául. A 62,5 millió lakosú országban ugyan több száz nyelvet beszélnek, de a francia a hivatalos nyelv. 
- Kabindában, egy 210 ágyas kórházban dolgozom. Az intézményt, amelyet a belgák építettek az 1960-as évek elején, az állam működtetésre átadta a missziónak. Két apáca, velem együtt három fehér orvos és még öt helyi doktor látja el a betegeket. 
Szomorú és elkeserítő dolognak tartja, hogy nem elég gyors a változás az országban, és éhínség van a rossz termés, a világválság miatt. 
- Mielőtt az év végi ünnepekre hazalátogattam, a 210 ágyon már 600 beteg zsúfolódott össze, nagy részük gyermek. Alultápláltak, fehérjehiányosak, s a családjuk is beköltözött a gyermekekkel a kórházba, így őket is élelmezni kell. Ez óriási feladatot ró a közösségre - érzékeltette a helyi állapotokat, hozzátéve, hogy az ENSZ Gyermekalapja, az Unicef tejport és gyógyszert adományoz a kicsiknek, de ez nem elegendő ahhoz, hogy a körülmények emberségesebbek legyenek. Az ottani emberek alaptápláléka a kukorica, ehhez keverik a maniókát, de termelnek földimogyorót, avokádót, papayát, banánt és pálmaolajat. Az állati fehérje, vagyis a hús igen kevés, aki megteheti, kecskéket tart meg baromfit. 
Az egészségügyi kultúra sem európai ebben a térségben: 
- A kabindai és a környékbeli emberek csak komolyabb betegség esetén keresik föl a kórházat. Előtte megfordulnak a kisebb egészségügyi centrumokban, de persze mindenekelőtt a törzsi varázslónál járnak. Ha ő nem tud segíteni, akkor mennek orvoshoz - magyarázza. 
A Nyolc Boldogság Katolikus Közösség a kórház mellett öregek otthonát alapított. A konyhán naponta 200-250 embernek készítenek egyszeri meleg ételt. Árvaházuk is van, 30 gyermeket ellátnak, a fiatalok onnan járnak iskolába is, taníttatásukat a közösség finanszírozza. Az országban ugyanis nem ingyenes az oktatás, ezért a gyermekek mintegy a fele jár csak iskolába. Egy-egy családban legalább 10 gyermek van, és nem jut pénz az oktatásukra. 
A közösség kórháza, amely 100 főt foglalkoztat, az áramot napjainkban már 80 százalékban a napelemekből nyeri, a vizet azonban - mivel hegyes vidéken élnek, a völgyekből. Így víztornyokba pumpálják föl a lenti forrásokból, a helyi fiatal lányoknak és asszonyoknak viszont szinte az egész élete arról szól, hogy hordják a vizet a hegyre. 
Richárd testvér szakmájáról szólva elmondta, hogy a legrettegettebb szembetegség a folyami vakság, amely parazitás betegség. Légycsípéssel kerül az ember szervezetébe, a bőrt rágja, a szembe is elkerül, krónikus gyulladást okozva. Pár év alatt a páciens megvakul. Nemzetközi kampány indult e betegség megelőzésére, évente egy tablettát kell bevennie az embernek 10 éven át, s akkor elkerülheti ezt a szembetegséget. 
A másik nyavalya a szürkehályog, amelyet nincs, aki megoperáljon, mert 5 millió emberre két szemész szakorvos jut. Kelet-Kasai megyében, ahol ő is dolgozik, gyakran több száz kilométerről gyalog jönnek a kórházba,segítséget, gyógyulást várva. Hála a magyar és belga kapcsolatainak, nagyon jó szemészeti felszerelése van a kórháznak, így eredményesen gyógyíthat. 
A legtöbb kongóinak 40 év fölött már szemüveg kellene, de ő hiába írja föl nekik, csak a távoli fővárosban, Kinshasában vannak optikusok. Ezért aztán beszerzett rengeteg kínai olvasószemüveget és odaadja a rászorulónak a megfelelőt. 
Az emberek Kabindában vidámak, jólelkűek, szelídek, befogadók, hívők. Csakhogy többnyire fatalisták, akik úgy vélik: a baj, a betegség Isten akarata, s beletörődnek állapotuk folyamatos romlásába. A liturgiákon részt vesznek és nagyon szeretik, ha frere Richard gitárral, vagy corával kíséri az imádságot. (A cora afrikai hárfa, Szenegálból származik, nagyra nőtt tök, amelyet bőröznek és 21 húrt tesznek rá). Ő - mint szerzetes - csak imádságokat vezethet, a szentmisét felszentelt pap tartja. 
Hardy Richárd két éve a gyémántbányákhoz közeli nagyvárosban, Mbuji Mayiban nyitott egy kis szemészeti központot és idejét megosztja a kórház és a rendelő között. Nagy vágya, hogy egyszer szemészeti kórházat építsen a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
Orbán Györgyi (MTI-Press)
 Debrecenben, a Jézus Szíve Plébánián gyűjtjük a használhotó, megunt szemüvegeket, amelyet eljuttatunk az Alapítványnak.
Pontos info:www.procongo.hu

2011. augusztus 4., csütörtök

Ferences imanap a Jézus Szíve Templomban

Tegnap, egy hónap után, újra összegyűltek a debreceni világi ferencesek.
Annyi szomorúság, öröm halmozódik fel ennyi idő alatt, hogy stafétabotként adjuk- vesszük a szót.
Örömünk, hogy mindenkit épségben látunk.
Attila, fiatal pedagógus testvérünk, munkájának elvesztése után, újra munkához jutott.
Igaz, nem Debrecenben, vagy közelében, hanem Abaújkéren kapott rajz- és matematika szakos tanári állást.
Szomorúságunk, hogy Zoltán Testvérünk, miután háromszor műtötték, és protézis beültetésével is nehezen mozog, a Bizottság előtt munkaképesnek nyiváníttatott.
Beszámoltunk testvéreinknek a jászberényi regionális káptalanról.
Józsek Testvérünk, a közösség szolgája, ezen a hétvégén vesz részt Esztergomban, az országos káptalanon.
Természetesen megbeszéltük aktuális feladatainkat, a ferences irodalom képzési anyagait.
Napunkat imával, szentmisével zártuk.
"Uram, tégy engem békéd eszközévé...

Assisi Szent Ferenc: Ima

 

"Uram, tégy engem békéd eszközévé,
Hogy szeressek ott, ahol gyülölnek,
Hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
Hogy összekössek, ahol széthúzás van,
Hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
Hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömöt hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Ó, Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
Nem arra, hogy megvigasztaljanak,
Hanem, hogy én megvigasztaljak,
Nem arra, hogy szeressenek,
hanem arra, hogy szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
Aki elveszíti magát, az talál,
Aki megbocsát, annak megbocsátanak,
Aki meghal, az fölébred az örök életre.