75 éves, a Debreceni Jézus Szíve Templom

A templomépítést (1934-36) Kummergru ber Emil piarista tanár kezdeményezte Dr.

Lindenberger János prépost anyagi támogatásá-

val. A terveket Jost Ferenc készítette. A kezdeti

tervek még kis kápolnáról szóltak, de a lelkesedés

és az adományok eredményeképpen 700 lelket

befogadó, római Bauhaus stílusú templom épült.

A templomépítő Kummergruber Emil

1942-ben adta át a stafétabotot a Debrecenbe

települő ferenceseknek, akik 1950-ig, a rend

feloszlatásáig látták el a szolgálatot, felélénkítve a hitéletet.

Több kezdeményezésük mellett ők honosították meg a ferences harmadrendet a plébá-

nián. A jelenlegi tagok csütörtökönként találkoznak. 1946-ban a ferencesek megvásárolták

a Mikes Kelemen utca 31. sz. házat a régi, igen

szűkös rendház helyett, ahol jelenleg is a plé-

bánia működik. 1947 márciusában szentelték

fel a rendházat, majd augusztusban a kívülbelül felújított templom megáldására az idős

Kummergruber Emilt kérték fel.

A ferencesek 1950-ben mentek el Debrecenből. Szegedi Kálmán jelenlegi plébános

atya 2001 óta látja el itt szolgálatát. Szegedi

Kálmán kezdte meg a templom és a plébánia

külső-belső felújítását Haranghy Sándor egyházmegyei építésügyi szakértő tervei alapján és

irányításával.

A püspökség és az adományozók nagylelkű

támogatásának köszönhetően a hívek és a kö-

zösségek méltó környezetben imádkozhatnak.

Forrás: Örömhír

A "Breivik Ügy"

A pápát is kritizálta a norvég terrorista, akinek sátánisták publikálták a művét

2011. 08. 02. 16:47 - 

• 

XVI. Benedek pápát kritizálta a bevándorlók jogainak védelméért a norvég terrorista – írtja az ACI Prensa. Breivik 1500 oldalas eszmefuttatását éppen a Norvégiában hivatalosan is bejegyzett Sátán egyházának egy képviselője publikálta a neten.

XVI. Benedek pápát kritizálta a bevándorlók jogainak védelméért a norvég terrorista – írtja az ACI Prensa. Anders Behring Breivik, a 76 halálos áldozatot követelő norvégiai merénylet elkövetője egyébiránt „fundamentalista kereszténynek” titulálta magát a sajtóban már sokszor idézett 1500 oldalas írásában, amelyet ironikus módon a Norvégiában hivatalosan bejegyzett Sátán egyházának egy tagja publikált. 

Massimo Introvigne olasz szociológus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselője, aki a rasszizmus elleni harc elkötelezettje, a Vatikáni Rádiónak elmagyarázta: Breivik, akiről már köztudott, hogy Norvégia Szabadkőműves Nagypáholyának is tagja volt, 2083 – Az európai függetlenség nyilatkozata című, 1500 oldalas művében kritikával illeti a katolikus egyházat és XVI. Benedek pápát, amiért kiáll a bevándorlók, köztük a muzulmánok jogaiért. 

A szociológus hozzátette: ironikus, hogy Breivik eszmefuttatását éppen a Norvégiában hivatalosan is bejegyzett Sátán egyházának egy képviselője publikálta a neten. Egyébként a norvég lutheránus államegyházban megkeresztelt terrorista „kultúrkereszténynek” nevezi magát írásában, és érezhetően csupán a kereszténység anti-iszlámista szellemű felhasználása fontos a számára.  

XVI. Benedeket, akinek enciklikáját is idézi, „Isten rotweilerének” nevezi, és azzal vádolja, hogy érzelmi szempontokat, „keresztény bugyutaságokat” felhasználva bánik az „iszlám veszéllyel”. 

Magyar Kurír

(szg)

Gondolatok, a közelgő Nagyboldogasszony Napjára

Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Az eseménynek már a középkorban igen nagy kultusza volt. Magyarországon Szent István király még uralkodása alatt ünneppé avatta augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját. (Szűz Máriának Boldogasszonyként való elnevezése egyedülálló, magyar nyelvi remeklés, amely az ősi magyar hitvilágból is táplálkozhatott.)

Szent István erre a napra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, és tartott törvénykezést. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és ő maga 1038-ban e napon halt meg. A felajánlás a maga nemében páratlan a világon, a közjogban is érvényesült a magyar történelem folyamán a Regnum Marianum eszme, mely szerint Magyarország Mária országa.

A katolikus országok Európa-szerte Mária mennybemenetelét ünneplik meg e neves napon. Augusztus 15. tíz európai országban hivatalos ünnep: Németországban (egyes szövetségi államokban), Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Luxemburgban, Ausztriában, Lengyelországban és Portugáliában. Nálunk nem.

Az előttünk álló időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen „Boldogasszony másnapjának” neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg.

László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival együtt.

VII. Gergely pápa Géza fejedelem fiát, Árpád-házi Istvánt és fiát, Imre herceget a szentek sorába iktatta. A magyar nép erre az időpontra évszázadok óta kegyelettel emlékezik.

E jeles napok alkalmából, hittel teljes megemlékezést és méltóságteljes ünnepeket kívánunk minden magyarnak, Magyarországon és a határainkon túl egyaránt.

Hit és politika

Haza a magasban 

     Előadások a Szent István Társulatnál XVIII. 

     Mindenekelőtt szeretném megállapítani, hogy az Egyháznak van saját szociális, társadalmi, politikai és morális tanítása. Ezek alapja a kinyilatkoztatás, ezért az Egyháznak mint közösségnek s az egyénnek mint kereszténynek az Evangélium szab irányt. Megítélésem szerint erre a tanításra és értékrendre, vagyis a keresztény politizálásra, nagy szüksége van a társadalomnak. Ugyanis mindhárom jellemvonása létszükséglet az emberi közösségek számára. E tanítás mindenekelőtt perszonalista, vagyis az ember különleges értékét és minden ember egyediségét, méltóságát és egyenlőségét vallja. Ugyanakkor pluralista, vagyis számol a különböző csoportok egyidejű jelenlétével a társadalomban. Továbbá moralista, azaz értékközpontú, küzd a keresztény erkölcsi elvek érvényesítéséért, amelyek – vallásos elköteleződéstől függetlenül – minden ember javát szolgálják. Ezen értékek realizálása a társadalmi életben az evangéliumi eszmény megvalósulását jelentik. Erről a célkitűzésről a keresztény ember nem mondhat le. Ezért minden korban és minden társadalomban igényt tart arra, hogy egyénileg és csoportot képezve, tevékenyen részt vegyen a társadalom életében és igazságában (vö.: GS 73). Bizony, önkritikusan meg kell állapítani – bár lehet, hogy bizonyos politikai körök ennek egyenesen örülnek -, sok keresztény félelemből, kényelemből vagy vallásos indítékból („politizálni nem erkölcsös dolog”) elhanyagolja ilyen jellegű kötelességeit. Pedig a II. Vatikáni Zsinat nagyon határozottan nyilatkozik ebben a kérdésben is: „Az a keresztény, aki elhanyagolja földi feladatait, valójában embertársaival, sőt éppen az Istennel szemben fennálló kötelességeit hanyagolja el és így örök üdvösségét veszélyezteti” (GS 43).

     A keresztény ember nem lehet közömbös a társadalmi kérdésekben. Ismernie kell szűkebb és tágabb környezete problémáit, s meg kell ismernie az Egyház társadalmi tanításait, hogy az Egyház társadalmi tanítását, hogy a társadalmi kérdésekre olyan választ tudjon adni, amely összhangban van az Evangélium tanításával. A keresztény ember számára Isten ismerete és szeretete olyan távlatokat nyit a társadalmi és politikai kérdésekről való gondolkodásban is, amelyeket a pusztán természettudományos, materialista és általános gondolkodásmód képtelen megközelíteni.

      Nélkülözhetetlen tehát, hogy az Egyház egyes tagjai, de mint közösség is, megnyilatkozzon olyan kérdésekben, amelyek az emberek alapvető jogait, az élet méltóságát és a különböző szintű közösségek érdekeit illetik. Ezek a jogok és értékek ugyanis szoros kapcsolatban vannak az emberek alapvető jogait, az élet méltóságát és a különböző szintű közösségek érdekeit illetik. Ezek a jogok és értékek ugyanis szoros kapcsolatban vannak az emberek földi boldogulásával, de örök üdvösségével is.”A világi hívő életének egész értelme, abban rejlik, hogy eljusson annak a radikális keresztény újdonságnak a fölismerésére, amely a keresztségből, a hit szentségéből árad, és ezáltal kötelességeit az Istentől kapott hivatás szerint betölthesse” (Christifideles laici 10). 

(Dr. Veres András: (Szombathelyi megyéspüspök) A Katolikus Egyház és az állam kapcsolata Magyarországon Szt. István Társulat Bp. 2005. 13-15 old.)  

ARoma Holokauszt Napján

Három évvel ezelőtt kezdődött meg a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat; az áldozatokra emlékezve úgynevezett Guruló emlékművet avattak Budapesten, a Gödör klubban, kedden.  Az installáció országos körútra indul: ott lesz a Művészetek Völgye, a Sziget és Vidor Fesztiválon, majd Budapesten a Gödörben és a Millenárison kap helyet. A körút adománygyűjtés is egyben, melyet a Magyar Vöröskereszt önkéntesei végeznek.

A Guruló emlékmű avatásán számos ismert ember tekerte meg a kerékpárt együttérzése jeléül többek között Balázsy Panna, Novák Péter, Zséda, Mundruczó Kornél, Scherer Péter, Szávai Viki, Farkasházi Réka és Nagy Zsolt is. (Képekért katt ide:fotók)

Nagygyörgy Zoltán, „A tatárszentgyörgyi gyilkosság gyermekáldozatának emlékére” című alkotásával a 11. ARC kiállítás fődíjasa lett 2010 szeptemberében. A díj részét képezte egy Csepel Royal kerékpár, amelyet Zoltán művészeknek ajánlott fel. A Csepel és az ARC magától értetődően állt az ügy mellé. A közösen meghirdetett pályázatot Horváth Ádám Márk bringaterve, az „In Memoriam” című került ki győztesen. A pályázat mellett adománygyűjtést is szerveztek, hiszen a támadássorozatok áldozatai kizárólag mélyszegénységben élő romák.  A kerékpár megtekerőinek lehetősége nyílik adománnyal támogatni a rászoruló roma közösségeket. A gyűjtést a Magyar Vöröskereszt önkéntesei végzik. Az októberig befolyt összeget a Magyar Vöröskereszt juttatja el az érintetteknek.

Isten irgalmasságából fakad az erő, a megbocsátáshoz

Augusztus másodika a megbocsátás ünnepe Assisiben. Az ünnep eredete 1216-ra nyúlik vissza, amikor III. Ince pápa bűnbocsánatot adott mindazoknak, akik augusztus 2-án elzarándokolnak Assisibe, Szent Ferenc kis templomába. Az évszázadok során milliók vettek már részt a zarándoklaton. A zarándokok ugyanazt az utat járták be, amelyet egykor Szent Ferenc tett meg, miután megkapta a stigmákat. Az Avvenirében Lorenzo Rosoli írt elmélkedést az ünnep értelméről, a megbocsátás fontosságáról.

II. János Pál pápát idézi, aki 2002-ben ezt írta a Béke világnapjára: „Nincs béke igazságosság nélkül, nincs igazságosság megbocsátás nélkül.” Arra hívja fel a figyelmet ezzel, hogy az isteni irgalmassággal való találkozás nem csupán magánügy. A megtérés, a megbocsátás,  a kiengesztelődés létezésünk minden szintjét átjárja; történelmi, társadalmi, kozmikus távlatokkal rendelkezik: arra ösztönzi a megkeresztelteket, hogy békét teremtsenenk testvéreikkel és a teremtett világgal.

Rosoli napjaink eseményeinek felidézésével emlékeztet arra, milyen nagy erő rejlik a megbocsátásban. A gonosz mélységeit tapasztalhattuk meg az oslói merénylet által, és fontos észrevennünk azt is, hogy a népek, nemzetek, társadalmi osztályok, vallások közötti kapcsolatokat mennyire átszövi az erőszak, az igazságtalanság. Fontos látni, hogy mindennapjainkban is az erő törvénye győzedelmeskedik otthonainkban, utcáinkon, munkahelyünkön, szabadidős tevékenységeink színterein. „Sokszor az egyéni és kollektív önzés, gyűlölködés aljas párbajáé az utolsó, a döntő szó. Kioltani látszik minden reménységet, a békébe, az igazságosságba, az életbe és az élet méltóságának tiszteletébe vetett reményt… Szükség van tehát egy utolsó szóra!” – hangsúlyozza a szerző. Majd így folytatja: „szükség van egy gesztusra, egy energiára, amely segít, hogy összetörjük negatív kapcsolataink láncait. Neve is van ennek ennek a szónak, ennek a gesztusnak, ennek a jelenlétnek, amely beárad az időnkbe, és lerombolja a gonosz törvényeit: irgalmasság. A keresztények tudják, hogy ez magának Istennek a neve.” Hangsúlyozza, hogy ezt tanítja a zsidó és az iszlám vallás is.

Emlékeztet rá: „úgy tanulunk meg szeretni, ha felfedezzük, hogy szeretnek minket; úgy tanulnunk meg befogadni, ha befogadnak minket; úgy tanulunk meg megbocsátani, ha megbocsátanak nekünk. Drámaian nagy szükségünk van erre a nélkülözhetetlen tapasztalatra.” Erre tanít az Assisiben rendezett Megbocsátás ünnepe. Arra hív, hogy „lépjünk ki önmagunkból, törjük össze a bennünk felgyűlt harag láncait, testvériesen osszuk meg egymással az isteni irgalmasság törékeny, de magával ragadó ajándékát: ez Isten velünk való kapcsolatának örökkévaló törvénye. És ez az emberek közötti kapcsolatok új törvénye is.”

Fontosnak tartja kiemelni, hogy az irgalmasság nem az igazságosság tagadása, hanem annak beteljesítése. Nem feledékenységet jelent, nem törli el a hóhér felelősségét, és nem törli le az áldozat könnyeit. Ám ahogyan II. János Pál mondta: „A megbocsátásra való képesség áll a jövő igazabb és szolidárisabb társadalmáról alkotott minden terv alapjában… A fejlődés feltétele a béke, de igazi béke csak a megbocsátás által lehetséges.”

Magyar Kurír

Debreceni Borkarnevál

Debreceni Borkarnevál 2011. augusztus 4.-augusztus 7.

Helyszín: nagyerdei Békás-tó

Kedves látogató! Bizonyára kedveli a minőségi borokat, ezért e programot szívesen ajánlom figyelmébe. A nagyerdei Békás-tónál kerül megrendezésre ez évben is a debreceni borkarnevál. A borkedvelők hódolhatnak szenvedélyüknek, hiszen jó magyar borban nem lesz hiány. Ország valamennyi borásza képviselteti magát a neves rendezvényen. A borkarnevál évről évre nagy látogatottságnak örvend, hiszen Debrecen egyik kiemelkedő rendezvényének számít. Bízom benne ajánlatom felkeltette érdeklődését és szívesen eltölt pár kellemes napot a régióban. Természetesen örömmel veszem amennyiben Hajdúszoboszlótválasztja kiinduló pontként és Vendégházunkban megpihen.

Debreceni Borkarnevál program 2011

2011. augusztus 4. – Cegléd város napja
18.00 Ceglédi Fúvós Egylet fellépése
19.00 Terno Trajo együttes fellépése
20.45 Tom White és barátai fellépése

2011. augusztus 5.
16.30 Bácsi Gyurka és Barátai műsora
18.00 Dr. Valter Gipsy Jam Band koncetje
19.45 Kéknyúl Hammond Band koncertje..
22.00 Jambalaya koncert

2011. augusztus 6. 
14.00 Bakator
17.30 Etnofaun- Ágaston Béla féle-népi jazz
19.30 Romengo együttes fellépése
22.00 Anselmo Crew magyar világzenei együttes fellépése

2011. augusztus 7.
17.00 Dankó Band zenekar fellépése
18.00 Borfolk – Bortárs Zenei Műhely
20.00 Fanfara Complexa zenekar

Borfesztivál, kiállító borászatai

Béla Borászat, Imrehegy
Boksay Pincészet - badacsonyi borvidékről
Bortársaság
Borzóna Borozó
Brunyai Család Pincészete, Siklósról